Alapadatok

Név: MÁV Stadler FLIRT (piros)
Készítette: Raáb Donát
Kategória: villamos motorvonat
Pályaszám: 415 001 (korábban 5341 001)

LEGO-adatok

Készült: 2010, március
Átépítés: 2011, október
Építési nagyság: 8WN
Méretarány: ~1:42
Hajtás: 3 db. Power Functions vonatmotor
Vezérlés: SBrick
Kiegészítők: kapcsolható homlokfények, utastér-világítás, szinkronvezérlés a kék-fehér festésű variánssal

Története

2006-ban kezdtem el ingázni vonattal Budapest és Tatabánya között, 2007. decemberében pedig megérkeztek a Stadler FLIRT motorvonatok az 1-es vonalra. Előtte csak elvétve jutott 1-1 Stadler FLIRT errefelé, a 2006 és 2007 decembere között a Bombardier Talent fantázianevű motorvonatai járták a Budapest-Oroszlány fordát óránként. A vasút iránti érdeklődésemet alapvetően az keltette fel, hogy mindennap vonatoznom kellett és valamennyire meg kellett értenem az okokat, miért és hogyan (nem) működik épp a vasút. LEGO-kockák mindig is voltak otthon, így igazából a második ingázós évemben már felmerült, hogy meg kellene építeni ezt a remek villamos motorvonatot.

2009-ben mutattam be az év őszi MALUG-találkozóján a vonat első felét. Ez – akkoriben hazai építők között kirívó módon – egy nyolc kocka széles vonat volt (a legtöbb gyári LEGO-készletben hat kocka széles vonatokat találunk), mely csak kinézetre volt alacsonypadlós, a hajtásról és vezérlésről a 2006-2009 évek között kiadott RC-s vonat elektromos alkatrészei gondoskodtak. Túl szép sem volt még, az alkatrészhiány miatti megoldások látványosak, és a tetőszellőzőket is inkább papírból kivágott és a LEGO-re ragasztott négyzetekként képzeltem el. Építéstechnikailag előremutató megoldás volt, hogy a jármű teljes oldalfalát SNOT (studs not on top, azaz a bütykök nem felfelé néznek) technikával oldottam meg, erre azért volt szükség, hogy az ablakok közötti piros elválasztó minél vékonyabb tudjon lenni. A kockákat normál irányba építve akkori tudásommal nem tudtam volna minden ablakot megépíteni.

2010. márciusában lett kész a teljes szerelvény, az ekkortájt a Duna Plázában (Észak-Pest) zajló LEGO-kiállítás apropóján meg is futtathattam a Koc-ka-land társaság asztalán. Ekkor már a vonat kettő darab 9V-os vonatmotorral üzemelt. A vonat ugyanaezen kiállításon egy vitrinbe került, ahol felfigyelt rá a Stadler Trains Hungary Kft. egy munkatársa, és rendeltek tőlem egy modellt. Cserébe a modell elkészítéséért egy másik vonatot a Stadler fizetett nekem, így a piros FLIRT-ek száma háromra emelkedett. A nálam lévő vonatok 2-2 9V-os vonatmotorral üzemeltek, de szinkronban a hagyományos LEGO-trafó áramkorlátja miatt nem nagyon közlekedtek, néhány alkalommal közlekedtek csupán együtt, és akkor is csak a betáplálás környékén döcögött elfogadható sebességgel a páros (5341 001, 5341 003 pályaszámokon).

2010. decemberében készült el a Siemens Taurus villanymozdonyom, illetve két hozzá passzoló MÁV-os IC-kocsi, és ekkor már nagyon szembetűnő volt az a kb. 30%-os hossztorzítás, amelyet a FLIRT vonatokon használtam. Időközben Kovács Viktor Péter klubtársam Siemens Desiro típusú motorvonatával bebizonyította, hogy a forgáspontok megfelelő áthelyezésével hosszabb, közös forgóvázas járművek is építhetőek LEGO-ból, melyek még biztonságosan elkanyarodnak a szűk íveken (méretarányosan kb. 12-13 méter a LEGO-sínek pályaívsugara, ha a nyomtávot 1435 mm-nek vesszük). Így 2011. áprilisára a két hossztorzított példányból megszületett a maival megegyező hosszúságú, méretarányos példány, míg a maradék alkatrészekből a korábban szintén hossztorzítottan megépített Bombardier Talent villamos motorvonatom épült át. Az új FLIRT-nek több baja is volt – a két 9V-os motor láthatóan kevés volt a kb. 3 kg-os vonat mozgatásához, amelynek súlyát később még a homlokfényvilágítást és utastérvilágítás ellátó elemdoboz is növelte. Először három 9V-os vonatmotor alkalmazásával próbálkoztam, majd – spórolva az értékes alkatrésszel – csak kettő fémkerekű motort hagytam benne, s mindegyikre egy-egy újabb, de a sínből áramot felvenni nem képes Power Functions vonatmotort kötöttem. A négy motor már kellő sebességet garantált, ám sokat is evett, ekkor cseréltük le klubszinten a 800 mA-es trafókat 3A áramkorlátúakra.

Ezután a vonat már csak apró változtatásokon esett át, 2014 februárjában pedig elkészült új, kék-fehér festésű testvére is, majd 2014 nyarán érkezett a sárga-zöld festésű GySEV-variáns, melyekből egyet-egyet a Stadler Trains Hungary is rendelt magának. Ezidőtájt volt a hazai vasutakon is az áttérés az UIC-előírásokra pályaszámok terén, így a piros vonat 415 001, a kék 415 061, a zöld-sárga pedig 415 500 lett.

Sajnos 2014 óta a 9V-os vonatmotorok egyre drágábbak lettek, azok, amelyeket használtam, kezdték felmondani a szolgálatot, és a 8 motor áramfelvétele mellett két vonat szinkronvezérlése is lehetetlen feladatnak látszott, így 2015. októberében a piros FLIRT megkapta az SBrick fantázianevű dekódert, mely ugyan nem hivatalos LEGO-alkatrész, de LEGO-elemtartóról működik és LEGO-motorokat, -lámpákat tud vezérelni. Az SBrick-et egy magyar cég, a Vengit Kft. gyártja, a dekóderrel kimeneteire kötött funkciókat egy okostelefonos alkalmazáson keresztül lehet vezetni. A telefon és az “okoskocka” Bluetooth kapcsolaton kommunikál egymással, így a vonat akár 40-50 méter távolsából is kényelmesen irányítható.

2016. márciusában a kék FLIRT is megkapta az SBricket, a két jármű szinkronvezérlése pedig a megfelelő alkalmazásbéli kezelőfelület kialakításával és a mágneses kapcsolókészülékek átalakításával immáron megbízhatóan működik.