Magyar L-es Vasút Klub

Járműbemutató - FMK-007 mérőkocsi

2024. október 27. - Ashi Valkoinen

Alapadatok

Név: FMK 007
Készítette: Szüts Donát
Kategória: speciális kocsi / mérőkocsi

LEGO-adatok

Készült: 2023. szeptember – 2024. június
Építési nagyság: 8WN
Méretarány: 1/45
Hajtás: nincs

Története:

Miután több magyar vonatkozású járművem már megkapta a felújítást, úgy éreztem, elérkezett az ideje egy újabb építésének. Ezzel hát elkezdődött egy hosszas folyamat, mialatt több járműről néztem képeket, kerestem már megépített LEGO verziókat róluk és próbáltam szűrni azokat, amelyeket senki nem csinált meg eddig. Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha folytatnám a régi, évekkel ezelőtt félbehagyott FMK 007 tervemet. Szerencsére az évek során sokat fejlődtem (1. ábra) és jóval több referenciafotó állt rendelkezésemre, így neki is láttam.

01_1.jpg

1. ábra: A régi és az új minta első verziója közötti különbségek

Az tervezés az elején könnyen ment, ám hamar nehezedni kezdtek a dolgok, ahogy a nem éppen LEGO-barát impulzusjel felé haladtam. Az odáig viszonylag szimpla építési technikákat használó modell gyorsan átalakult egy feszülő, instabil rettenetté. Az oldalfalon felfele haladva realizáltam, hogy itt is sok munkám lesz, mivel a váltakozó sávokat nem lehetett egymásra épülő egész laposokból (plate-ekből) összerakni, ezért érdekes megoldásokhoz kellett nyúljak. Az úgynevezett neck bracket alkatrészeket fejjel lefelé fordított laposok tartják a helyükön, mivel, ha azokat a másfél lapos vastag kék sávra erősítettem volna, a narancssárga vonalat csak csempékből tudtam volna megépíteni, amiket viszont hely szűkében nem tudtam volna megfogatni (lásd 2. ábra).

02_1.jpg

2. ábra: A helytakarékos fél és másfél lapos vastagságú csíkok.

Miután elkészült az oldalfal könnyebbik része, elérkezett az idő a nehezebb és összetettebb impulzusjel elkészítésére. Szépen sorban haladtam, próbáltam tartani az arányokat, amikor valami nem jött ki, megpróbáltam leegyszerűsíteni, majd a végén sikerült megalkotnom az első működőképes verziót (3. ábra). Már ekkor is megfigyelhető, hogy figyeltem olyan részletekre, mint például, hogy a minta utáni széles ablak a többihez képest kintebb van az oldalfal síkjához képest. Ennek a valósághűségen kívül fontos strukturális szerepe is van, mivel az így felszabaduló helyen meg tudtam fogatni egy csomó részét az alapból instabil jelnek.

03.png

3. ábra: Az impulzusjel első verziója.

Miután elkészítettem ezt a verziót, a terv pihent egy kicsit, majd nagyjából 2 hónappal később megint nekiálltam fejleszteni. Ekkor lesz résmentesebb a minta, új tetőt kapott, illetve a kocsivégeket, zsámolyokat is átdolgoztam (lásd 4. ábra).

04_1.jpg

4. ábra: A digitális tervben véglegesített impulzusjel.

A tervezési fázisban gondot okozott még a normál személykocsiktól eltérően, a kocsiszekrényhez képest más színű kocsivég, ami a limitált hely és sok belógó alkatrész miatt kevés helyen került megfogatásra. Ezen kevés hely egyik, hanem a legfontosabb példája a tető (ami mellesleg nagyjából az egész kocsit tartja egyben), mivel szinte az egész onnan, minimális megerősítéssel, van lelógatva (5. ábra). Előrefelé történő kibillenését csakis a gumiátjáró fogja meg, ami a kocsivég többi részétől függetlenül, az ütközőkkel együtt van rögzítve.

05.png

5. ábra: A tetőről lelógatott kocsivég.

A tervezés befejezése után már csak egy fázis volt hátra, mégpedig a rendelés, amire viszont hosszú hónapokat kellett várjak. Ekkor fontos szempont volt az is, hogy míg tervben működőképes, a valóságban sohasem tesztelt mintázat gondokat okozhat, így minden lehetőségre felkészülve rendeltem extra alkatrészeket, hogy minden fontos darabból legyen pár fel nem használt. (Ez végül nagyon jól jött, mivel az első megépített verzió nagyon feszült, így a maradék alkatrészből át kellett építenem a másodikra 6. és 7. ábra).

06_1.jpg

6. ábra: Az elkészült kocsi első verziós mintája, sajnos ez túlságosan feszült, így kisebb átalakításokra volt szükség.

07_1.jpg

7. ábra: A végleges jel, ez már nem feszül annyira és jóval résmentesebb.

Ezzel el is készült a mérőkocsim, amit egy héttel később be is mutattam a hűvösvölgyi kiállításunkon. Őszinte örömmel tölt el, hogy ezt a projektet be tudtam fejezni és remélem mihamarabb készíthetek egy hasonlóan bonyolult festésű kocsit. (A 8. és 9. ábrán az elkészült kocsi található az első kiállításán.)

08_1.jpg

8. ábra: A kocsi egyik oldala.

09_1.jpg

9. ábra: A kocsi másik oldala.

Meg szeretném még külön említeni a MÁV KFV Kft. dolgozóit és egy kedves barátomat is, akik készségesen segítettek egy valós és LEGO együttállást összehozni! (10. ábra)

10.jpg

10. ábra: A LEGO modell és a valós mérőkocsi egymás mellett.

Kiállítás! - Martonvásár 2024

November első hétvégéjén, 2-án és 3-án szeretettel várunk ismét mindenkit hagyományos, martonvásári évzáró kiállításunkon.a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban. Klubunk gyűjteménye évről évre gyarapszik, átépül - ezúttal a LEGO-kockákból épített vasúti pálya vezetése is jelentősen módosult, és idén először egy, a színpadon elhelyezett önálló asztalon működő, keskeny nyomközű, "kivasúti" járművek is bemutatásra kerülnek!

Látogatóink számára lehetőség lesz kipróbálni a vonatvezetést is az asztalon, erről további információk majd a helyszínen lesznek olvashatóak.

Ezek mellett azon lelkes építőknek is biztosítunk az asztalon való játékra lehetőséget, akik saját építésű (nem útmutató alapján vagy boltban kapható) modelljeiket szeretnék valós környezetben is kipróbálni.

Erre 6 éves kortól lehet jelentkezni ezen a LINK-en!

Ezen vezetésre a klub egyik tagjának felügyelete mellett 30 perce lesz. Ehhez szükséges feltétel, hogy aki a vonatot fogja vezetni, tisztában legyen az asztal szabályaival!

Várunk mindenkit sok szeretettel!

2024_lego_kiallitas.png

Tarts velünk idén ősszel is az Északiba!

Idén is felépítjük asztalunkat az egykori járműjavítóban! Új járművekkel, jelenetekkel és játékokkal várjuk vendégeinket.

Látogatóink számára lehetőség lesz kipróbálni a vonatvezetést is az asztalon, erről további információk majd a helyszínen lesznek olvashatóak.

Ezek mellett azon lelkes építőknek is biztosítunk az asztalon való játékra lehetőséget, akik saját építésű (nem útmutató alapján vagy boltban kapható) modelljeiket szeretnék valós környezetben is kipróbálni.
Erre 6 éves kortól lehet jelentkezni az alábbi LINK-en! Ezen vezetésre a klub egyik tagjának felügyelete mellett 30 perce lesz. Ehhez szükséges feltétel, hogy aki a vonatot fogja vezetni, tisztában legyen az asztal szabályaival!

További részletek az esemény Facebook oldalán olvashatóak.

Kiállítás! - Szolnok, március 15-17.

Kedves követőink, kedves LEGO-vonatosok,

a következő kiállítás, melyen az MLVK és az MLKV-Junior csapatának alkotásait bemutatjuk, Szolnokon lesz, a X. Szolnoki Vasúttörténeti és Vasútmodell Kiállítás. A rendezvény 2024.03.15. és 03.17. között látogatható a szolnoki Aba-Novák Agóra kultúrközpontban. Terepasztalunkon a szokásos fővonali, nagyvasúti járművek és jelenetek mellett ismét lesz mellékvonal, mai és történelmi járművekkel, valamint egy rövid keskenynyomközű pálya és azon közlekedő járművekkel is találkozhattok majd. A nyitvatartási időben a nyitás és zárás időpontját kivéve minden órában lesz lehetőség járművezetésre a terepasztalon!

429925812_718993763676452_219193662274226857_n.jpg

Kiállítás - Martonvásár, ismét jövünk!

Az MLVK utolsó 2023-as kiállítását a martonvásári Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban tudjátok megtekinteni október utolsó hétvégéjén, azaz 28-án és 29-én. Martonvásár kényelmesen elérhető Budapestről a félóránként közlekedő vonatokkal vagy az M7-es autópályán egyéni közlekedéssel. A kiállítás látogatása díjmentes.

magyar_l-es_vasut_klub_2.png

Szokásunkhoz híven egy újfent hatalmas asztallal készülünk. Mivel ezen a helyen már visszatérő vendégek vagyunk, ezért néhány újdonsággal is készülünk a korábbi évekhez képest.:

  • Halloween-i tematikájú jelenetkeresős játék,
  • Látogatóinknak lesz lehetősége kipróbálni a vonatvezetést,
  • Esténként (amint sötétebb lesz) lesz éjszakai fényes, kivilágított terepasztal, ahol a beépített lámpákat és a járművek fényeit lehet majd megcsodálni, jelentőségen bővült a megvilágított dolgok száma :)
  • Rengeteg új járművel bővült flottánk, mióta legutóbb itt jártunk!

 

Kiállítás! - 2023.09.23-24.: Lokopiknik és Kerti Vasutak találkozója, 2023.09.22-24.: XIX. Békescsabai Vasútmodell-kiállítás és Mozdonyparádé

Kedves Olvasónk, 

Szeretettel meghívunk az MLVK következő kiállítására, amelyből a mostani hétvégén rögtön kettő is lesz! A klub többsége a Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban megrendezett Lokopiknik és Kerti Vasutak találkozója rendezvényen vesz részt, míg Horváth Tünde és Raáb Donát Békéscsabán, a XIX. Vasútmodell-kiállítás és Mozdonyparádé eseményen mutatják be asztalukat. Amennyiben időtök engedi, látogassátok meg valamelyik rendezvényt, hogy ne csak képeken, videókon, hanem a való életben is találkozhassatok a LEGO-kockákból épült vasútmodellekkel!

A rendezvények Facebook-on létrehozott eseményeit az alábbi linkeken találjátok, az összes szükséges információval együtt:

https://www.facebook.com/events/975955176948434

https://www.facebook.com/events/820296412937611

screenshot_20230919_134117_instagram.jpg

screenshot_20230919_134107_instagram.jpg

371986349_688680353278681_3038916475733003490_n.jpg

Sok szeretettel várunk a rendezvényeken!

Kiállítás! - 2023.09.09-10. Közlekedési Múzeum, Északi Járműjavító

Kedves Olvasónk, 

Szeretettel meghívunk az MLVK következő kiállítására, amely a mostani hétvégén, szeptember 9-én és 10-én kerül bemutatásra a Közlekedési Múzeum Északi Járműjavító telephelyén. Kiállításunk a Múzeumba váltott belépővel látogatható, amely természetesen magában foglalja a Múzeumban található egyéb kiállított anyagok ("Bringára váltva" időszakos kiállítás, állandóan kiállított járművek és anyagok) megtekintését is.

Cím: 1101, Budapest, Kőbányai út 24-28,
Tömegközlekedéssel: 28, 28A, 62 villamos, Eiffel Műhelyház megálló.

372916952_708249621328887_3390635555160357657_n.jpg

MLVK-Szabályok 1. - Közlekedés a terepasztalon

MLVK-Szabályok 1.

Közlekedés a terepasztalon

1. Előszó


Ezen dokumentum tartalmaz minden szabályt, amely ahhoz szükséges, hogy a Magyar L-es Vasút Klub (továbbiakban: MLVK) által megépített vasúti terepasztalokon, vagy az MLVK részvételével felállított terepasztalokon a biztonságos, balesetmentes közlekedés megvalósuljon. A klub tagjai és a mások által megépített vonatok értéket képviselnek, megrongálódásuk - bár LEGO-kockákból vannak - az építő számára kellemetlen, és a helyreállítás is időt igényel. Másrészt - mivel az MLVK alapvetően vasútmodellezéssel foglalkozik - célunk, hogy vonataink a lehetőségekhez mérten élethű, a valóságot modellező rendszerben közlekedjenek, rendezvényeinken a valódi vasúti közlekedés kicsinyített, kompromisszumos mását mutassuk be a látogatóinknak.

Egy adott vonat tulajdonosának, építőjének kifejezett engedélye nélkül tilos más vonatához hozzányúlni, azt akár kézzel más helyre átgurítani, áthelyezni, szerelvénybe besorozni, vagy motoros jármű esetén azt vezetni.

2. A dokumentum hatálya


A dokumentum hatályba lépésének időpontja:
2023.09.01.
Érvényessége: visszavonásig.
Verziószám: 1.0.

A dokumentumban foglalt szabályok betartása csak akkor nem kötelező, ha erre az MLVK rendes tagjai (a klub hivatalos tagjai) egyetértésben engedélyt adnak. Ez általában a rendezvények végén tartott “kinek bír el hosszabb vonatot a mozdonya”, “ki bír gyorsabban megtenni egy kört” játékok.

Az ebben a dokumentumban foglalt szabályok érvényesek az alábbi rendezvényeken:

  • MLVK saját szervezésű kiállításai
  • Azon kiállítások, melyeket nem az MLVK szervez, de a LEGO vasúti terepasztalt az MLVK tervezi meg és állítja össze
  • Azon kiállítások, melyeket nem az MLVK szervez, a LEGO vasúti terepasztalt sem az MLVK tervezi meg és állítja össze, de jelen dokumentum szabályaival hasonló szabályok vannak érvényben a kiállításon.
  • Az MLVK kiállítóitól elvárt a dokumentum szabályainak betartása olyan rendezvényeken is, ahol nincsenek a vasúti közlekedésre külön szabályok lefektetve - az épített értékek, az MLVK értékei és a klub jó hírének megtartása okán.

3. A terepasztalon történő közlekedés általános leírása


Ahhoz, hogy a későbbiekben könnyű legyen alkalmazni a szabályokat, bevezetésképpen kifejtünk néhány, számunkra fontos vasúti vonatkozású definíciót. Ezek a megfogalmazások nem lesznek pontosak és a nagyvasúti utasítás leírásaival megegyezőek, hanem alapvetően a megértést szolgálják.

3.1. Elvárások a közlekedő járművekkel szemben

3.1.1. Járművek méretei

A terepasztalon csak és kizárólag olyan járművel szabad közlekedni, amely megfelel a klub által elfogadott 1:45 méretaránynak (az építés kompromisszumainak megfelelően), a vonat szélessége egyetlen ponton sem haladja meg a 10 stud szélességet, a magassága (áramszedő lecsukott állapotában) egyetlen ponton sem haladja meg a 35 plate magasságot, nem akadhat fel a 9V-os rendszerhez tartozó, sínre csatlakozó tápkockán.

3.1.2. Síngeometriai elvárások

A járműveknek képesnek kell lenniük üzemszerűen a 40 stud ívsugarú (továbbiakban: R40) ívek ésszerű és várható kombinációjában korlátozások nélkül közlekedni. (Nem szükséges az R40 keresztváltón való közlekedés képessége.) Ésszerű és várható kombinációk az alábbiak:

  • 90 fokos negyedív, 180 fokos félkörív négy, illetve nyolc darab R40 íves elemből megépítve.
  • R40 váltó kitérő iránya és az R40 váltó után elhelyezett, a váltó kitérő irányát az egyenes iránnyal párhuzamosba hozó egy darab R40 ív kombinációja (“S-kanyar”).
  • Két, azonos irányú R40 váltóból készített vágánykapcsolat két párhuzamos vágány között.

Az állomások, nyílt vonalak, pályaelágazások építésekor tilos az alábbi kombinációkat alkalmazni, és nem is elvárás, hogy a járművek tudjanak közlekedni rajta:

  • R40 ív után azonnal R40 váltó, csúcssínnel az ív felé nézve.
  • Átmeneti egyenes nélkül ellenkező irányú R40 ívek kapcsolata.

3.1.3. Szerelvényösszeállítás műszaki feltételei

A terepasztalokon közlekedő vonatösszeállítások esetén törekedni kell arra, hogy csak olyan járműveket kapcsoljunk össze, amelyek a valóságban is képesek egymással összekapcsolva forgalomban közlekedni. (Például: két, különböző festésű MÁV FLIRT vonat járhat kapcsolva, de a FLIRT-tel vontatott Talent motorvonat már csak eseti jelleggel fordulhat elő.) Vezérlőkocsi alkalmazása esetén érdemes figyelni arra, hogy az adott vezérlőkocsi és a vonaton használt mozdony képes-e tolt vonatként közlekedni. Az összeállított szerelvények maximális hossza:

  • Fővonalon: 1 mozdony + 5 személykocsi hossz (3,6 méter)
  • Mellékvonalon: 1 mozdony + 3 személykocsi hossz (2,4 méter)

3.1.4. Szerelvényösszeállítás esztétikai feltételei

Bár a magyar vasúton a legtöbb vontatójármű és vontatott jármű műszakilag képes együtt közlekedni, menetrendszerkesztési és járműforduló okokból kevesebb összeállítás létezik, mint amennyi lehetséges. Amennyiben a járműparkod engedi, törekedj arra, hogy olyan szerelvényösszeállításokat használj, amelyek jellemzőek, és kerüljük a feleslegesen vegyes, vagy valóságban sosem előforduló kombinációkat.

3.2. Állomások, nyílt vonalak, pályaelágazások

A vasúti pályát funkciójának megfelelően különböző szakaszokra oszthatjuk fel. A szakaszok közötti átjárást, a vonatok ütközésének kizárását a biztosítóberendezések, vagy azok híján az élőerő által vezérelt jelzők és a vonatvezetők szavatolják. A LEGO-terepasztalokon nyilván lesznek olyan jelzők, amelyek csak az egyes szakaszok határát fogják jelölni, de (változtatható) jelzésképet nem adnak.

3.2.1. Nyílt vonal

A vasúti pályák legnagyobb része nyílt vonal - ezeken a helyeken a vonatok csak egyfelé, a sín által megszabott irányban tudnak közlekedni (1. ábra). A nyílt vonal lehet egy- vagy kétvágányú, illetve több nyílt vonal is futhat párhuzamosan (pl. három darab egyvágányú nyílt vonal, vagy egy kétvágányú és egy egyvágányú nyílt vonal egymás mellett). A kétvágányú nyílt vonalakon mindig a menetirány szerinti jobb oldalon közlekedünk, ettől eltérni csak olyan esetben lehet, amikor valamely körülmény ezt indokolja (vágányzár, lerobbant jármű). Kétvágányú nyílt vonalon a menetirány szerinti baloldali vágányon kizárólag az összes jelenlévő, vonattal közlekedő résztvevő értesítése és tudomásul vétele mellett lehetséges. A nyílt vonalak kiterjedése a pályaelágazást fedező jelzőkig vagy az állomások bejárati jelzőiig tartanak. Nyílt vonalon TILOS menetirányt váltani.

01-nyiltvonal.jpg1. ábra: Kétvágányú nyílt vonal.

3.2.2. Állomások

Az állomások olyan vasúti létesítmények, ahol lehetséges a vonatok tárolása, keresztezése, vágányváltása vagy éppen menetirányváltása (2. ábra). Az állomásokon általában a csatlakozó nyílt vonal vágányaihoz képest több vágány van, amelyek között váltók biztosítják az átjárást. A váltók az állomás két végén (amennyiben nem fejállomás) két váltókörzetet alkotnak, ezek az állomás bejáratai jelzői és kijárati jelzői, utóbbiak hiányában az állomási vágányokhoz legközelebbi biztonsági határjelzői között fekszenek. (Első és második kijárati jelzők, vagy első és második bejárati jelzők közötti közbeékelt váltók önálló, állomáson belüli váltókörzetben fekszenek, de ilyen méretű állomás előfordulása valószínűtlen.) Az állomásokon megkülönböztetjük a vonatfogadó vágányokat és az egyéb vágányokat (3. ábra). Vonatfogadó vágány minden olyan vágány, melyre a nyílt vonalról irányváltás nélkül be lehet járni. Egyéb vágány minden más vágány (pl. csak tolatással elérhető rakodóvágány, váltókörzeten túli, nyílt vonalhoz közvetlen kapcsolattal nem rendelkező tárolóvágány). Amennyiben az állomás mérete okán indokolt, a vonatfogadó vágány felől a nyílt vonalat állomási kijárati jelzővel kell fedezni, vagy a vonatfogadó vágányok felől egy közös, csoport kijárati jelzővel kell a nyílt vonalat fedezni. Az egyéb vágányokról a vonatfogadó vágányokra történő mozgás tolatásjelzőkkel fedezhető.

02-allomas.jpg2. ábra: Egyszerű vasútállomás kétvágányú pályán. Az állomás területe az ábra kétoldalán található “BE” feliratú jelzők talpai között van, az állomás négy darab vonatfogadó vágánya a vágányhoz tartozó “KI” feliratú jelzők talpai között van, az állomás két váltókörzete pedig oldalanként a “KI” és “BE” feliratú jelzők talpai között helyezkedik el. A “BE” feliratú jelzők talpaitól az ábra széle felé nyílt vonal van.

04-elagazoallomas.jpg3. ábra: Elágazóállomás elágazás felőli oldala a szükséges jelzők feltüntetésével. Az állomásra egy kétvágányú és egy egyvágányú vonal fut be. A vonatfogadó vágányok közül a felső kettőnek egy közös, úgynevezett csoport kijárati jelzője van, a másik három vágány egyéni kijárati jelzővel rendelkezik. A kétvágányú vonal becsatlakozása felett található egy egyéb vágány, melyről az indulást tolatásjelző fedezi.

3.2.3. Pályaelágazások

Pályaelágazások azok a helyszínek, ahol több nyílt vonal váltókkal kapcsolódik egymáshoz (4. ábra). Leggyakoribb formája, hogy az egyik vonal az pályaelágazásban kezdődik/végződik. A pályaelágazás területe a pályaelágazás váltóit fedező jelzők közötti terület. A pályaelágazásokat minden nyíltvonali vágány felől jelzővel kell fedezni. Pályaelágazáson TILOS menetirányt váltani!

03-palyaelagazas.jpg4. ábra: Egyszerű pályaelágazás - kétvágányú pálya kapcsolata egyvágányú pályával. A pályaelágazás területe az “F” jelű fedezőjelzők között helyezkedik el, azon kívül nyílt vonal van.

3.3. Vonatmozgások csoportosítása

A fentebb bemutatott területek közötti mozgások a vonatmozgások. A mozgások csoportosítását aszerint csoportosítjuk, hogy melyik területről melyik területre irányul a mozgás. Egy adott szerelvény terepasztalon történő közlekedése az alább található mozgások kombinációja. Power Functions (PF) és Remote Control (RC) távirányítóval kezelt járművek esetén, amennyiben nem mozog a jármű, azt kikapcsolt állapotban kell tárolni.

3.3.1. Tolatási mozgás

Tolatási mozgás kizárólag az állomások területén lehetséges, azok bejárati jelzői között. Tolatási mozgás az egyéb vágányról vonatfogadó vágányra átállás, a vonatfogadó vágányról egyéb vágányra átállás, egyéb vágányról egyéb vágányra átállás vagy vonatfogadó vágányról vonatfogadó vágányra átállás. Az érkező szerelvény mozdonnyal történő körbejárása is tolatási mozgás. Tolatási mozgásként tartjuk számon azt az esetet is, amikor két állomás között nincs nyílt vonal, és az egyik állomás bármely vágányáról átállunk a másik állomás bármely vágányára. (Ezeket a mozgásokat a valóságban legfeljebb 40 km/h sebességgel végzik a magyar vasúton - az 1:45 méretarányban ez körülbelül annak felel meg, hogy egy 72 studos kocsi hosszát a vonat 2 másodperc alatt teszi meg.) Tolatási mozgások során nem szükséges, hogy a vonat haladási irányának szerinti “elején” vezetőállással rendelkező jármű, azaz mozdony, vezérlőkocsi vagy motorkocsi legyen.

3.3.2. Áthaladó vonat

Minden olyan vonat, amely egy adott állomáson úgy mozog, hogy nyílt vonalról érkezett és nyílt vonalra távozik, áthaladó vonat, abban az esetben is, ha az állomáson bármilyen okból megáll (pl. utascsere, továbbhaladást nem engedélyező jelző). A pályaelágazásokon csak áthaladó vonat közlekedhet. Az áthaladó vonat csak és kizárólag úgy közlekedhet, hogy a haladási iránya szerinti “elején” vezetőállással rendelkező jármű, azaz mozdony, vezérlőkocsi vagy motorkocsi legyen, vezérlőkocsi esetén nyilvánvalóan a vezetőállásnak kell a vonat elején lennie.

Az áthaladó vonatok általában az állomásokon azok egyenesben álló kitérőkkel bejárható, vágányán haladnak át. Ez természetesen nem szükségszerű és kötelező, de ha az egyenesben álló kitérőkkel bejárható átmenő egyenes vágány rendelkezésre áll, célszerű azon közlekedni. Amennyiben egy váltókörzetben a vonat kitérő irányban álló váltón halad át, úgy az alkalmazható sebesség legfeljebb a 40 km/h-nak megfelelő méretarányos sebesség.

Az áthaladó vonat az alábbi sorrendben érinti a vonatközlekedést szabályozó jelzőket:

  1. Az állomás bejárati jelzője.
  2. az állomás (a korábban érintett bejárati jelzővel átellenes végén) található azon kijárati jelzője, mely a vonat által használt vonatfogadó vágánytól jobbkéz felé esik, vagy a vonat által használt vonatfogadó vágányhoz tartozó csoport kijárati jelző. Mellékvonali állomásoknál előfordulhat, hogy nincs kijárati jelző, a vonat által érintett első biztonsági határjelző a mértékadó megállási pont.

3.3.3. Érkező vonat

Minden olyan vonatmozgás, amely a nyílt vonalról az állomás vonatfogadó vágányáig tart, érkező vonatként történik. Ekkor az állomásra behaladás után a vonat tovább nem közlekedik. A megállás után a vonattal több dolog történhet - tolatási mozgással átáll a vonatfogadó vágányról egy egyéb vágányra, átáll egy másik vonatfogadó vágányra, vagy tolatási mozgás keretében a mozdonya körüljárja, mozdonyváltással, szétakadással közlekedik tovább, vagy éppen csak később, több vonat leközlekedése után indul újra. Az érkező vonat általában az állomás olyan vonatfogadó vágányán áll meg, mely nem az egyenesben álló kitérőkkel bejárható átmenő vágány - ezt az áthaladó vonatoknak kell fenntartani, érkező vonattal az egyenesben álló kitérőkkel bejárható vágányra csak indokolt esetben szabad állni, azt tolatási mozgással vagy induló vonatként minél előbb el kell hagyni! Kitérő irányban álló váltókkal bejárt vágányút esetén a bejárati jelzőtől a megállás helyéig alkalmazható legnagyobb sebesség a 40 km/h-nak megfelelő méretarányos sebesség.

Az érkező vonat csak és kizárólag úgy közlekedhet, hogy a haladási iránya szerinti “elején” vezetőállással rendelkező jármű, azaz mozdony, vezérlőkocsi vagy motorkocsi legyen, vezérlőkocsi esetén nyilvánvalóan a vezetőállásnak kell a vonat elején lennie.

Az érkező vonat által érintett forgalmat szabályozó jelzők:

  1. Az állomás bejárati jelzője.

3.3.4. Induló vonat

Induló vonat minden olyan mozgás, amikor az állomás vonatfogadó vágányáról a nyílt vonal felé történik. Induló vonat általában nem az állomás egyenes irányban álló kitérőkön keresztül járható vonatfogadó vágányáról indul, de ilyen is előfordulhat.

Az induló vonat csak és kizárólag úgy közlekedhet, hogy a haladási iránya szerinti “elején” vezetőállással rendelkező jármű, azaz mozdony, vezérlőkocsi vagy motorkocsi legyen, vezérlőkocsi esetén nyilvánvalóan a vezetőállásnak kell a vonat elején lennie.

Az induló vonat által érintett forgalmat szabályozó jelzők:

  1. A vonat haladási irányának megfelelő, a vonat által használt vonatfogadó vágánytól jobbkéz felé eső, vagy a vonat által használt vonatfogadó vágányhoz tartozó csoport kijárati jelző. Mellékvonali állomásoknál előfordulhat, hogy nincs kijárati jelző, a vonat által érintett első biztonsági határjelző a mértékadó megállási pont.

4. Közlekedés biztosítóberendezés nélküli pályán


A legtöbb esetben a terepasztalokon nem található semmilyen biztosítóberendezés, a vonatközlekedés biztonsága kizárólag a vonatvezetők figyelmén és kommunikációján múlik. Ebben a fejezetben azzal foglalkozunk, hogy mit és hogyan kell csinálni, amikor biztosítás nélküli terepasztalrészeken vezetsz. Biztosítatlan szakaszon a jelzők nem adnak semmilyen jelzést, a fényjelzők sötétek, az alakjelzők pedig - bár egy adott állásban jelentéssel bíró jelzést adna - nem állíthatóak, vagy létszámhiány, tulajdonosának távolléte miatt az alakjelző állítására nem kerül sor, hasonlóak a sötét fényjelzőkhöz nem ad utasítást, csak elhelyezése jelzi a vonatok számára a megállási pontot. Biztosítatlan pályának számít a kikapcsolt biztosítóberendezésű pályaszakasz is. Biztosítatlan pályának számít, ha a biztosítóberendezés bekapcsolt állapotban van, de ismerten hibásan működik, melyről a kezelője tájékoztatát ad a vonatvezetőknek.

4.1. Jelzők, mint a megállás helyei

A 3. fejezetben bemutatott nyílt vonal, állomás, pályaelágazás típusú pályaszakaszokat minden irányból jelzők fedezik. Ezeket a területek tulajdonosainak akkor is el kell helyezniük, ha a jelzők jelzést nem adnak. Kétvágányú pályán a bejárati jelzők, a pályaelágazást fedező jelzők, a térközjelzők a vasúti sínek két oldalán vagy a vágányok felett helyezkednek el. Az egyvágányú pálya jelzői és az állomási vágányok jelzői a vágánytól jobbra helyezkednek el, ritkán előfordul a vágány feletti kiépítés is. Vonat vezetésekor a vonattal csak akkor haladhatunk el egy jelző mellett, ha:

  1. A többi vonatvezetővel szóbeli kommunikációval megegyeztünk az áthaladás sorrendjéről, és mi következünk. (Például: egyvágányú vonalra ki indulhat előbb, átmenő egyenes irányt keresztezve a mellékvonalra mikor járhatunk ki.)
  2. A jelző utáni azon pályaszakasz (a következő jelzőig), amelyre menni szeretnénk, szabad, azon más vonat nem tartózkodik. Ez alól kivétel, ha állomás vonatfogadó vágányára vagy egyéb vágányra “foglaltra járatás” történik, pl. két vonat összeakasztása, mozdony szerelvényre rájárása.
  3. A jelző utáni váltók olyan állásban vannak, hogy az megfelel az útirányunknak. Szükség esetén a váltók állítását a jelzőtől elindulás előtt el kell végezni. Kifejezetten TILOS mozgó vonat előtt, menetközben állítani a váltókat!


Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, továbbhaladhatunk vonatunkkal a következő jelzőig, ahol a fentiek szerint kell eljárni. A terepasztalon történő közlekedés során tehát jelzőtől jelzőig közlekedünk, egy jelzőt csak akkor haladunk meg, ha a mögötte lévő, útirányunknak megfelelő szakasz felé állnak a váltók, azon a szakaszon másik vonat nem tartózkodik. A szakasz foglaltságának és a váltók ellenőrzésének idejére az adott jelzőnél meg kell állni a vonattal, azonban az ellenőrzések akkor is elvégezhetőek, ha a vonattal még nem értük el a megállás helyét. Ha a vonatunk még nem érte el az adott jelzőt, de már tudjuk, hogy a jelző mögötti pályaszakasz is szabad és a váltók is az útirányunknak megfelelően állnak, akkor megállás nélkül is tovább szabad menni.

4.2. Elsőbbségi viszonyok

Alapvetően egymás keresztező, egymással konfliktusban lévő vágányutak esetén annak van elsőbbsége, aki egyenes irányban közlekedik (5. ábra). Az állomáson áthaladó vonat elsőbbséget élvez a helyből indulóval szemben, a mellékvonalról érkező vonatnak pedig meg kell várnia, amíg a fővonali vonatok elhaladnak. Ez az alapértemezett eset, ettől közös szóbeli megegyezéssel el lehet térni, de semmilyen körülmények között nem szabad az elsőbbséggel rendelkező vonat vágányútjába eső váltókat az elsőbbséget élvező vonat vezetőjének tudta nélkül állítani. (Példa: a kétvágányú főkörön 2-2 vonat megy körbe-körbe. Nekik elsőbbségük van minden helyen. Ha az egyik állomás megelőző vágányáról szeretnél elindulni és harmadikként csatlakozni az egyik körre, akkor engedélyt kell kérned a főkörön közlekedőktől a csatlakozásra. Amikor ezt megengedik és figyelemmel vannak a mozgásodra, állíthatsz magadnak váltót és kijárhatsz a főkörre.)

05-elsobbseg.jpg5. ábra: Elsőbbségi viszonyok elágazóállomáson. A kétvágányú vonalba kitérőval csatlakozik a mellékvonal - így jelzésképet mutató jelzők híján az elsőbbségi szabályok szerint a mellékvonal felől érkező vonat megáll és elengedi a csatlakozásnál egyenes irányban álló váltón át közlekedő vonatot. Az elsőbbségi viszonyokat tekintve lényegtelen, hogy a fővonali vonat később kitérőbe fog járni.

4.3. Váltók alapértelmezett állása

A biztosítóberendezéssel nem rendelkező állomásokon, pályaelágazásokon az egyenesen átmenő vágányokon lévő váltók állása alapértemezetten az egyenes irány. Ez azt jelenti, hogy a váltókat csak a kitérő irányú mozgások idején szabad egyenes irányból kitérő irányba állítani, a mozgás befejezésével a váltókat azonnal egyenes irányba kell visszaállítani. Ez alapján az egyenes irányokat használó vonatvezetők feltételezhetik, hogy a vonatuk előtt lévő váltó egyenesben van, és erről külön nem kell meggyőződniük.

5. Közlekedés jelzővel biztosított pályaszakaszokon


Egyes állomások rendelkeznek működő fényjelzőkkel, vagy állítható jelzésképű alakjelzőkkel. Az ilyen állomásokon az állomás kezelő személyzet feladata a vonattal közlekedők számára a vágányút meglétének ellenőrzése, az egymással konfliktusban lévő menetek nem engedélyezése, a váltók állítása és a vonattal közlekedők számára a jelzőkön a szabad jelzés beállítása. A vágányút ellenőrzése és beállítása történhet gépi úton (biztosítóberendezés), vagy manuálisan, az állomási személyzet által. Utóbbi esetben az állomási személyzetnek kell kizárnia a szomszéd állomásról induló vonattal történő szembeközlekedést is.

Biztosított pályaszakaszon való közlekedés esetén is elvárt a vonatvezetőtől a váltók állásának megfigyelése és a pályaszakasz foglaltságának ellenőrzése - hiba esetén értesíteni kell az állomás személyzetét. Biztosított pályaszakaszon a vonatvezetők NEM állíthatják a váltók állását, csak és kizárólag a személyzet egyértelmű kérésére. Biztosított pályaszakaszokon a váltókat NEM kell egyenes irányban tartani, a váltók kezelése az állomási személyzet feladata.

Mivel fényjelzőből terepasztaltól és országtól függően sokféle lehet, nem hivatkozzuk meg minden ország jelzési utasítását. Ökölszabályként a vörös fényjelző mindig a továbbhaladás megtiltását jelenti, sárga vagy zöld fények pedig különböző sebességekkel történő továbbhaladást engedélyeznek.

5.1. Induló vonatok

Mindkét módszer (gépi és kézi) használata esetén a vonatot vezető személy akkor indulhat el vonatával az állomásról, ha:

  • Az induló vonat vágányához tartozó jelzőn továbbhaladást engedélyező jelzés jelenik meg (fényjelzőnél nem vörös fényjezés, alakjelzőnél nem a felső kar vízszintes állása)
  • Egyéni kijárati jelzővel nem rendelkező mellékvonali állomás esetén a csoport kijárati jelzőn továbbhaladást engedélyező jelzés jelenik meg és az állomási személyzet egyértelműen kommunikálja az indítást, vagy ha az egyéni kijárati jelzővel és csoport kijárati jelzővel sem rendelkező mellékvonali állomás személyzete felhatalmaz az indulásra.

5.2. Érkező vonatok

Mindkét módszer (gépi és kézi) használata esetén meg kell figyelni az állomás bejárati jelzőjét, annak továbbhaladást tiltó jelzése esetén meg kell állni a jelző előtt. Mind a pályaelágazásoknak fedezőjelzővel, mind az állomásoknak bejárati jelzővel rendelkeznie kell. Az állomás területére behaladni kizárólag továbbhaladást engedélyező jelzés mellett lehetséges.

5.3. Áthaladó vonatok

Áthaladó vonatok közlekedésére az “induló vonatok” és az “érkező vonatok” szabályai irányadóak.

5.4. Tolatási mozgások

A tolatási mozgások esetében előfordulhat, hogy a vonatfogadó vágányok kijárati jelzői vörös jelzést adnak, de a tolatási mozgás szabad. Tolatási mozgás keretében vörös fényjelző meghaladásáról az állomási személyzet ad utasítást, enélkül nem meghaladható. Egyéb vágányokról történő indulást kétfényű (kék és fehér) tolatásjelzők szabályozzák, melynél a kék fény a továbbhaladás megtiltása, fehér fény a továbbhaladás engedélyezése - a következő jelzőig. Tolatási mozgáshoz tartozó jelzőkezelés NEM adhat felhatalmazást a nyílt vonalra történő kihaladásra!

6. Egyéb tudnivalók

6.1. Biztonsági határjelző

A biztonsági határjelző egy fehér-fekete-fehér sávozású jelző a váltók ágai között, amely a vágánytengelyekre kb. merőlegesen helyezkedik el, és azt a pontot jelzi, mely ponton túl a váltó felé haladva az egyik vágányon lévő vonat űrszelvénye már metszésben van a másik vágányon közlekedő vonat űrszelvényével. Vonattal mindig úgy kell megállni, hogy a vonat egyetlen része se essen a biztonsági határjelző és a váltó közé.

6.2. Megállás helye jelzőtábla, távolság jelzőtáblák

Megállás helye jelzőtábla: fekete állított téglalap, rajta fehér színnel “Á” betű (6. ábra). Vonatokkal az állomások vonatfogadó vágányán úgy kell megállni, hogy ha elhelyezésre került a megállás helye jelzőtábla, akkor a vonat eleje vagy vége (menetirány szerint) a megállás helye jelzőtáblánál legyen.

Távolság jelzőtábla: fekete állított téglalap, rajta fehér színnel számok (“50”, “100”, “150”, …) jelzik a megállás helye jelzőtáblától a méretaránynak megfelelő méterben mért távolságot. Ezek a táblák segítenek abban, hogy vonatunkkal pontosan tudjunk megállni, amikor a megállás helye jelzőtábla a vonat menetirány szerinti vége felé esik.

Jelzőtáblák híján személyszállító vonattal úgy kell megállni, hogy az utasforgalom által használt ajtók legtöbbje lehetőleg peron mellett legyenek, ám ekkor is figyelni kell a biztonsági határjelzőkre. Nem személyszállító vonattal a menetiránynak megfelelő jelzőig kell felhúzni.

06_megallashelye.jpg6. ábra: Megállás helye jelzőtábla és távolság jelzőtáblák kinézete.

6.3. Sebességkorlátozások

A sebességkorlátozó táblák három fajtája létezik - előjelzés, sebességkorlátozás kezdete és sebességkorlátozás feloldása jelzőtáblák (7. ábra).

6.3.1. Sebességkorlátozás előjelzés jelzőtábla

Sárga, csúcsára állított háromszög alakú jelzőtábla, rajta fekete szöveggel szám. Azt jelenti a tábla, hogy a feliratként szereplő szám tízszeres értékének megfelelő sebességkorlátozás lesz a pályán. A számérték km/h-ban értendő, természetesen a terepasztalon méretarányos kicsinyítéssel.

6.3.2. Sebességkorlátozás kezdete jelzőtábla

Sárga, állított téglalalap alakú jelzőtábla, rajta fekete szöveggel szám. Azt jelenti a tábla, hogy a feliratként szereplő szám tízszeres értékének megfelelő sebességkorlátozás van a pályán a jelzőtábla vonalától. A számérték km/h-ban értendő, természetesen a terepasztalon méretarányos kicsinyítéssel.

6.3.3. Sebességkorlátozás feloldása jelzőtábla

Fehér, állított téglalap alakú jelzőtábla, rajta a bal alsó saroktól a jobb felső sarokig tartó fekete vonallal. A jelzőtábla vonalában van annak a sebességkorlátozásnak a vége, melyhez tartozó sebességkorlátozás kezdete jelzőtábla mellett a vonat legutoljára elhaladt.

07-lassujel.jpg7. ábra: Sebességkorlátozással kapcsolatos jelzőtáblák megjelenése.

9. szolnoki országos vasúttörténeti és vasútmodell kiállítás

Beszámoló

Kiállítói közösségünkkel legutóbb Szolnokon jártunk, a IX. Országos Vasúttörténeti és Vasútmodell kiállításon.
img_7289.JPG
Pécsi András ÖBB Desiro ML vonata várja utasait állomásán

Előző években sajnos a vírushelyzet miatt nem volt lehetőség az esemény megrendezésére, de idén a csapatunk teljesen összeállt, és sikerült mindent előre alaposan megtervezve, a lehető legjobban megoldanunk a terepasztalunk kiállítását és büszkén mondhatjuk, hogy amit bemutattunk, az a miénk. Nemcsak a LEGO-kockák rengetege, hanem a kiállításhoz tartozó infrastruktúra is (asztalok, szövet, szoknya).
A kiállított dolgainkat (a magyar vasút múltjának és jelenének járművei 1:45 méretarányban) pedig rengetegen látták, és örömmel tölt el minket, hogy ilyen messzire jutottunk ebben a hobbiban.

Mind a laiukus közönségnek, mind más vasútmodellező klubok tagjainak nagyon tetszett, amit az építőjátékból megalkottunk, és ez az asztal mind a LEGO-, mind a vasútmodell-kiállítások körében is egyedi és szép munka volt.

img_7304.JPGSzüts Donát szerelvénye a mellékvonalon

A három nyitvatartási napon 5000+ belépő jött az Agórába, ami még átlagban is óránként kétszáz belépés.
A munkanapi pénteket egy nagy erős szombat és vasárnap követte.
Klubunk tagjai ezúttal sem mulasztották el bemutatni legújabb és legfrissebb verziójú alkotásaikat.
Ezekből néhány példa.:
20230319_140130.jpgRaáb Donát TramTrain-je, video
img_7407.JPG
Dömel Máté Traxx mozdonya a Fűtőházban

További junior kiállítóink alkotásai:
img_7426.JPG
20230319_083059.jpg
Fodor Barnabás és Fodor Mátyás közös alkotásai: Siemens Desiro és M47-es dízelmozdony tehervagonokkal

20230318_172611.jpg

20230318_174050.jpgMatulai Marcell M61-es nohabja újrafestett Bd kocsival

videocapture_20230409-211027.jpg
Lukácsi Péter Ádám "Cirmos Szili" mozdonya Halberstadti kocsikkal
received_1414049139406780.jpg
Körmöczi-Kriván Boldizsár Szili mozdonya Halberstadti kocsival

Területeink is szépen bővültek:
img_7416.JPG
Szüts Donát új állomása

és megannyi apró jelenet

Köszönjük minden résztvevő klubtagunknak és a szervezőknek is, hogy ilyen szuperül sikerült ez a rendezvény, és reméljük, hogy a jubileumi, jövő évi tizedik rendezvény is hasonlóan sikeres lesz.

A kiállításról készült képek galériánkban megtekinthetőek. 

A képeket Raáb Donát, Lukácsi Ádám Péter és Dömel Máté készítették.

Egy kiállítás sem szokott elmaradni balesetek (katasztrófaturizmus) nélkül. Most sem volt ez másképp:

 

süti beállítások módosítása