Akit a kiállítás füstje megcsapott

A 377-es sztori

Facebook Pinterest Tetszik

2021. január 30. - Dömel Máté

Alapadatok:

Név: 377-493
Készítette: Pécsi András
Kategória: Gőzmozdony

LEGO-adatok:

Készült: 2020 szeptember-november
Átépítés: -
Építési nagyság: 8WN
Méretarány: 1:45
Hajtás: LEGO Powered Up Közepes motor
Vezérlés: LEGO Powered Up HUB

Története:

Már kiskoromban is lelkesedtem a vonatokért. Rendszeresen játszottam modellvasutakkal, és az érdeklődésem nem hagyott alább az évek folyamán, amikor is eldöntöttem, hogy lesz LEGO vasutam is. 6 bütyök (stud) szélességben kezdtem el építeni, de amikor elmentem a Kockajáték klub kiállítására és megfuttathattam a kis E69-es modellemet (1. ábra), amiért utólag is nagyon hálás vagyok, eldöntöttem, hogy ehhez a terepasztalhoz méltó modellel szeretnék belekezdeni a LEGO vasútmodellezésbe.

1. ábra: A képen a kis E-69 es mozdonyom pózol a meghajtásul szolgáló fantáziakocsival, mögötte Raáb Donát Kiss szerelvénye vár indulásra.

Sok tanáccsal és élménnyel feltöltődve nekiláttam megkeresni az én lehetőségeimhez legjobban passzoló vonatot. Mivel a fővonali mozdonyok hajtásához minimum két hajtott forgóváz kell az üzembiztos működéshez, így a korlátolt lehetőségeim miatt ez nem jöhetett szóba. Így, a MÁV 377-es mellékvonali gőzmozdonytípusára esett a választásom. Erről a kis gőzösről vannak gyerekkori emlékeim a Vasúttörténeti Parkból, és a kis gőzmozdonyokat amúgy is kedvelem, így evidens választásnak tűnt. Továbbá ehhez a mozdonyhoz (főleg a rendelkezésre álló hely miatt) a jövőben könnyebb mellékvonali tematikájú terepasztalt és kocsikat építeni.

A modell tartogatott magában meglepetéseket, két nagy kihívással kellett szembenézzek. Az első az volt, hogy a mozdony maximum 20 stud (bütyök) hosszú lehet, amibe be kellett préselni egy elemtartó PU dobozt, és egy kis motort. A második pedig a tény maga, hogy gőzmozdonyt készülök építeni, limitált elemszámmal, 8 stud széles vonatok építési tapasztalata nélkül. Amikor belekezdtem a tervezésbe nem volt kéznél más, mint kerekek, némi sín, és egy PU-s elemtartó doboz egy hajtott forgóvázzal. Ennek használata szóba se jöhetett, hisz a tengelytáv sokkal hosszabb, mint ami méretarányos lenne. Így be kellett szereznem egy technic-motort. A választásom a jelenleg PU-s rendszerhez elérhető legkisebb motorra esett, mert méretben ez volt a legkézenfekvőbb választás. Előzetes terveimben szerepelt nagyobb motor beépítése, de amint elkezdtem építeni a mozdonyszekrényt, nyilvánvalóvá vált, hogy az is csoda, hogy a mozdony egyáltalán önjáró lesz, külön elemtartós kocsi nélkül.

Mivel a letöltött LDD-m már szinte azonnal használhatatlan volt, és számomra ez még egy ismeretlen terep (világ életemben nem készítettem digitálisan terveket, hanem spontán építettem), így a szememre hagyatkoztam, és az építési képességeimre. Már előzetesen is tudtam, hogy a méretezést nem lehet megúszni a wikipedia adatlapról kibogarászott méretek átváltásával, így a valóságban is látnom kellett a mozdonyt. Szerencsémre a Magyar Vasúttörténeti Parkban 3 különböző példány is megtalálható, így ellátogattam oda egy telefonnal, és egy mérőszalaggal a kisebb részletek pontos adatainak leméréséhez is. A modellem műszaki paraméterei így a 377-493 pályaszámú géppel egyeznek meg. (2. ábra)

2. ábra: 377-493 a Vasúttörténeti Parkban. Fotó: Czabalay László. A kép eredetije az alábbi oldalon található:
http://www.lococlub.hu/nagykep.php?id=4219&mr=D

Miután ez megvolt, a következő dilemmám a kerekek kérdése volt. Három választásom volt, az első az, hogy rendes gőzöskereket használok, ami méretében nagyobb a kelleténél, és amellett hogy a mozdony belsejében foglalja a helyet, a tengelytáv így 1 stud-dal hosszabb lenne a megengedett 8-nál, Így ezt az ötletet szinte azonnal elvetettem. Bár a klubtagoktól kaptam tippeket nem LEGO által gyártott kerekekre, amik a hajtórúd kérdésére is válaszoltak volna (erre később még visszatérek) ezek viszont ugyanabban a betegségben szenvedtek, mint a LEGO gőzöskerekei, a tengelytávjuk nem lett volna megfelelő. Így maradtak a szabvány LEGO forgóvázakon alkalmazott kerekek, amik ugyan kisebbek voltak, mint az eredeti, de még így is arányosabbak, mint az imént felsorolt megoldások. Ám ezekkel a kerekekkel kompromisszumot kellett kötni, ugyanis ezekre lehet rudazatot építeni, de ez két dolog miatt nem valósulhatott meg. Az első az az, hogy az eredeti mozdonyon eléggé hangsúlyos a kerekeket jórészt eltakaró szoknyával együtt a vonatom nem lett volna alkalmas a klubasztalon történő közlekedésre, lévén a meghatározott 10 stud-nyi űrszelvényen túllógott volna, a második pedig a kerekek felépítéséből fakad, mert ezek a kerekek nem egész, vagy fél, hanem nagyjából 2/3 stud szélesek, ami azt eredményezte volna, hogy minduntalan leugrált volna a hajtórúd a tengelyekről.

Az építést az elemtartó doboz elhelyezésével kezdtem, ez állítva, az alsó takarópanel nélkül került a mozdony konyhájának helyére (3.ábra). Sajnos a konyhát nem lehetett kidolgozni, és így minifigura sem helyezhető a modellbe, de az egész projekt azon állt, vagy bukott, hogy az elemtartót sikerül e a fülke méreteinek megfelelően elhelyezni. Szerencsére ez nem okozott hatalmas gondot, bár a kasztni teljes megépítéséig a mozdony farnehéz maradt.

3. ábra: Az elemdoboz és a motor helye.

Ezt követte a motor, ami a kazán helyére került, ez nem okozott semmilyen kellemetlenséget. A hajtásrendszerrel viszont akadtak gondok, mert a mozdony három tengelye közül a középsőt nem volt hely meghajtani, így azok a kerekek csak szabadon futnak. Az erőátvitelt egy függőleges tengellyel oldottam meg, ami ugyanolyan fogaskerekekkel csatlakozik a motorhoz, amivel a tengelyek is meg vannak hajtva (4. és 5. ábra). Bár nekem nem volt szükségem (hajtórúd nem lévén) a kerekek szinkronizált hajtására, ám a stabil futáshoz, és a megfelelő vonóerőhöz elengedhetetlen, így az első tengelyek meghajtására szolgáló főtengely bemegy a motor alá is (5. ábra). Sajnos a modell sebessége eléggé alacsony, de alapvetően ez azért nem baj, mert egyrészről az eredeti mozdonynak sem volt számottevő végsebessége, másrészről, ha később mellékvonali tematikájú terepasztalt építek, ott nem igazán lesz lényeg a sebesség.

Ezt követően elkezdtem építeni a mozdony vezetőfülkéjét, ahol szempont volt az elemtartó könnyű hozzáférhetősége, a gyors elemcsere érdekében. Ez sikerült, 4 elem eltávolításával könnyen hozzáférhető (6. ábra).

4. ábra: Épülő mozdony és a motor a kasztnin belül.

5. ábra: A hajtás alulról.

6. ábra: Az elemdoboz 6 db AAA elemének/akkujának hozzáférhetősége.

Ezután következett a mozdony többi része, amik itt-ott kihívásnak ígérkeztek, de alapvetően nem ütköztem kiküszöbölhetetlen építési nehézségekbe. A mozdony többfajta lámpakonfigurációval szerelhető fel, lehetőség van mind az orron, mind a mozdony másik végén korhűen beállítani a fényszórókat. Érthető okokból a mozdony nem szerelhető fel valódi, világító LEGO-homlokfényekkel, erre aligha lenne elég hely. Mikor a mozdony elkészült, sikerült mellékvonali hangulatú képeket készíteni a mozdonyról. A modell elkészültében köszönet a klubnak, akik rengeteg hasznos tanáccsal láttak el a tervezés, és építés folyamán.

Végszónak annyit mondanék (reflektálva a címre) hogy senki ne legyen bátortalan belevágni a modellvasutazás eme ágába, a végeredmény akármikor fejleszthető, a szerelvények pedig egy kis kreativitással, és ráfordítással bármikor bővíthetőek.

Végezetül pár kép az elkészült mozdonyról (a külön nem jelölt fotók az építő felvételei):

Fotó: Németh Zsófia