Magyar L-es Vasút Klub

LEGO-vonatot szeretnék, hogyan kezdjek neki? - 1. rész

2016. augusztus 17. - Ashi Valkoinen

Minden kezdet nehéz, egy új hobbinál vagy egy meglévő folytatásánál meg különösen. Ebben az összefoglalóban szeretnénk bemutatni, hogy hogyan lehet és érdemes elkezdeni a LEGO-vasutazást – legyen szó a gyermek karácsonyi ajándékáról vagy komoly modellezői munkáról.

Amire mindenképpen szükségünk lesz – vonatok és sínek, és ha nem vitrinmodelleket építünk, akkor valamilyen meghajtásra is. Attól függően, hogy játékként vagy modellként tekintünk leendő hobbinkra, két célcsoportra bontottuk írásunkat, az első fejezet főleg gyerekeknek, gyermekes szülőknek szól, míg a másodikból a modellépítők tájékozódhatnak.

1. Gyerekeknek, gyermekes szülőknek

A LEGO borsos ára ellenére egy nagyszerű választás, ha gyermekünknek szeretnénk valamilyen tartós, kreatív játékot vásárolni. Külön, alkatrészenként beszerezni egy vonatot általában drágább és macerásabb is, valamint rengeteg korábbi, már nem gyártásban lévő, egymással nem feltétlen kompatibilis elektromos alkatrészbe (a sima kockák természetesen 60 évre visszamenőleg kompatibilisek) is bele lehet futni, így alapvetően a jelenleg boltban kapható termékekről fogunk írni. A játékgyártónak általában 3-5 vonatos terméke van párhuzamosan a játékboltok polcain. A meghajtással is rendelkező nagy dobozos készletek közül általában egy (a kisebb) egy személyszállító vonatot tartalmaz egy körpályával, valamint van egy tehervonat (nagyobb készlet) körpályával és váltókkal. Ezekhez egyenes és flexi síneket tartalmazó csomag, váltót és íves sínt tartalmazó csomag, és esetleg egy hajtással nem rendelkező, gyűjtői vonatos készlet (16+ korosztálynak szánt modellek, vagy karácsonyi vonat) társul. A jelenleg elérhető vonatos készletek (2016.08.17.):

  • 60051-1 – Nagysebességű személyszállító vonat (2014)
  • 60052-1 – Tehervonat (2014)
  • 60098-1 – Nehéz tehervonat (2015)

 2451142248cde070401d5312a3023714.png

0c2b640331d48277ca08c6f09072517d.png

299a1db9e3328ea3e5cfe15ecd5cd0fc.png

Képek: www.bricklink.com

A készletek közös jellemzője, hogy a játékhoz szükséges minimális körpályát (a kék mozdonyos tehervonat esetén váltókat is) és az elektromos alkatrészeket is tartalmazzák. Bár a készletek ára típustól és a terméket kínáló bolttól függően 32.000 – 53.000 Ft között változik, kezdésnek a gyerkőc számára mindenképpen érdemes egy ilyenbe beruházni. A pálya később a külön kapható sínekkel és más vonatos készletekkel is bővíthető.

A doboz oldalán található ajánlás szerint a 6-12 éves korosztály számára érdemes ilyen vonatokat vásárolni, de személyes tapasztalatunk (4 nyári LEGO-tábor) alapján a gyerekek kb. 8-9 éves kortól tudják megfelelően kezelni a vonatokat az infrás távirányító segítségével, illetve egy 8-9 éves gyerek már bír akkora felelősségérzette, hogy vigyázzon a drága játékra. Érdemes esetleg a gyerkőc zsebpénzéből finanszírozni a doboz árának egy részét – a személyes részvétel a játék megvásárlásában sokat segít abban, hogy a gyerkőc a magáénak érezze a készletet és azt úgy használja, hogy a LEGO-termékektől elvárt hosszú élettartam valóban meglegyen.

S hogy mire is kell vigyázni?

A LEGO által gyártott elektromos alkatrészek (motorok, vevők, kábelek, távirányítók) igen magas minőségi elvárásoknak is megfelelnek, gyakorlatilag csak nem rendeltetésszerű használattal lehet tönkretenni őket. A vonatokhoz az elektronikát egy 4×8×4 kocka méretű elemtartó doboz (6 db AAA elemmel/akksival üzemel, ezt nekünk kell előteremteni), egy négycsatornás infravevő két kimenettel, egy négycsatornás távirányító két tekerőtárcsával (3 AAA elemmel/akksival üzemel) és egy vonatmotor alkotja.

Az elemtartónál érdemes arra figyelni, hogy ha sokáig használaton kívül áll a vonat, az elemeket ki kell venni belőle, megelőzve, hogy az elem megfolyása tönkretegye az elemtartó dobozt. Ugyanez igaz a távirányítóra is. A vevőnek és a vonatmotornak van kábele is, szabványos LEGO-csatlakozóval a végén, figyelni kell rá, hogy a kábeleket ne úgy helyezzük el a mozdonyban, hogy megtörjenek, s ne is szorítsuk be / rögzítsük két LEGO-kocka közé. A kábeleket nem szabad rángatni sem (főleg szétkapcsoláskor), mert előfordulhat, hogy a kábelt kihúzzuk a csatlakozó kocka foglalatából. A vevő kábelét az elemtartóról és a motor kábelét a vevőről körmünkkel óvatosan a kábel alá nyúlva tudjuk felpattintani, esetleg a kábel végét alkotó kockát oldalirányba lepattintva.

Nem működik, mi történt?

Pár apró lépés a hibaelhárításhoz, ha már összeraktuk a vonatot, és mégsem akar elindulni:

  • Be van-e kapcsolva az elemtartó? Az elemtartó bekapcsolt állapotát zöld visszajelentő fény jelzi a doboz tetején a bekapcsológomb mellett. Az elemtartó két óránként lekapcsol, védve az elemeket a lemerüléstől, ha a gyerkőc a vonatot magára hagyja.
  • Nem merültek le az elemek? Ha van elem az elemtartóban, de nem kapcsol be, akkor lemerültek az elemek, esetleg valami szigetelő anyag (papírfecni, kosz) az egyik/több elem és a doboz fémalkatrészei közé került.
  • Rá van-e kötve a vevő az elemtartóra és a motor a vevőre? Előfordulhat, hogy építés közben nem pattintjuk csak össze a kábeleket.
  • Ugyanazon csatornára van állítva a vevő és a távirányító? Mindkét eszközön egy narancssárga kapcsoló segítségével választhatunk csatornát 1-től 4-ig, ha ez nem egyezik meg, a vonat nem indul.
  • Megfelelő kimenetre van kötve a motor? A vevőnek piros és kék kimenete van, ha a pirosra tesszük a motort, akkor a távirányítón a kék tárcsa tekerésével akkor sem indul el a vonat, ha a két eszköz azonos csatornán van.

Ha ezekután sem indul el a vonat, érdemes a vevőszolgálathoz fordulni – a nagyon kis százalékban előforduló hibás alkatrészt a LEGO térítésmentesen kicseréli az ügyfélszolgálattal való levelezés után.

Játék!

Ha már megvan a szerelvény és megy a vonat, indulhat a játék. Bár az internet kétségkívül tele van látványos videókkal, melyekben a vonat leesik magasról, egy hídról egy medencébe vagy épp frontálisan ütköznek nagy sebességgel, érdemes ezeket az örömöket a képernyőn élvezni – a víz tönkreteszi az elektromos alkatrészeket, s a sorozatos ütközésekben a kábelek, más alkatrészek meg is sérülhetnek.

Ha a gyári vonatos készlet pedig nem elég a gyerkőcnek, de van otthon LEGO – nos, a vagonkerekekre nem csak az útmutató alapján lehet kocsit építeni, ha pedig több kocsi, több kerék, több kapcsolómágnes kell, akkor érdemes elolvasni a következő részt is. :)

Síngeometria - hogyan maradjunk szabványosak? - 1. rész

 

Szómagyarázat

  • stud: egy 1×1-es LEGO-kocka szélességének megfelelő távolság, 8 mm. Stud-nak szokás hívni a kockák tetején található kapcsolódó bütyköt, innen a magyar elnevezés a hosszmértékre: bütyök.
  • normál alaplap: 32 stud × 32 stud alapterületű építőalap.
  • nagy alaplap: 48 stud × 48 stud alapterületű építőalap.
  • feles alaplap: 16 stud × 32 stud alapterületű építőalap.
  • kis alaplap: 16 stud × 16 stud alapterületű építőalap.
  • 9V-sín: Fémborítású LEGO-sín, melyben a talpfák és a sínszálak egybe vannak öntve. Bár már nincs gyártásban (csak fémborítás nélküli verziója), mégis a legelterjedtebb sínrendszer a kiállítók között.


Síndarabok

A gyári 9V-os sínekből összesen öt különböző darab áll rendelkezésünkre (1. ábra)

  • Egyenes: 16 stud hosszú, talpfával 8 stud széles, egyenes szekció. Mivel gyártását 2005-ben abbahagyta a LEGO, és minden terepasztal alapja az egyenes sín, ezért darabja 700-800 Ft körül mozog, használtan (2015-ös adat)
  • Íves: Középvonala mentén 16 stud hosszú, középvonalára merőleges, taplfával 8 stud széles szekció, mely 22,5 fokot fordul saját hosszán. Négy egység ad ki belőle egy 90 fokos kanyart. Eladótól függően 100-300 Ft-ért megszerezhető.
  • Balos kitérő: Egyenes irányban 32 stud hosszú egység, melyből balra egy, az íves sínnél feltüntetettnél 10%-al hosszabb ív ágazik ki, majd ez az ív egy jobbos, rövid ellenívben folytatódik. A jobbos ellenívet egy íves elemmel meghosszabbítva a kitérő irány párhuzamossá válik az egyenes iránnyal. A kitérőnek egy a külső oldalon van csúcssínje, melyet kézi állítással lehet váltani. Kb. 3000-3500 Ft-ért lehet hozzájutni.
  • Jobbos kitérő: Lásd a balos kitérőnél írtakat, csak ellenkező irányban.
  • Vágánykereszt: Két egyenes síndarab 90 fokos szöget bezáró kereszteződése. Mivel 90 fokos vágánykeresztről van szó, ritkán alkalmazzuk terepasztalon, mert a fémborítású keresztezési részen relatíve gyorsan kopnak a műanyag vonatkerekek.


1. ábra: 9V-os sínek. Balra négy íves elemből készített 90 fokos ív, középen különböző hosszúságú egyenes szakaszok, jobbra pedig vágánykereszt és párhuzamos vágányokra ívvel és egyenessel kiegészített balos kitérő látható. Mindhárom rajz hátterét egy 48 stud×48 stud alapterületű alaplap adja. Érdemes megjegyezni, hogy a sínt oldalirányban mindig az alaplap szélétől 4 stud kihagyása után indítjuk, illetve két párhuzamos vágány talpfái között 8 studnyi helyet kell kihagyni ahhoz, hogy a jobboldali ábrán látható váltóval össze tudjuk kötni őket.

1. Alapvető szabályok

A síneket hosszirányban mindig az alaplap széléről kell indítani, míg oldalirányban 4 stud helyett kell kihagyni az alaplap széle és a talpfa között. Mivel az egyenes szegmens 16 stud hosszú és csak 16 stud hosszúsággal osztható oldalhosszúságú alaplapon dolgozunk, ezért hosszirányban a sínnek mindig alaplap szélére kell esnie. Amennyiben az alaplapunk szélesebb, mint 16 stud, az első sín talpfájától oldalirányban 8 stud kihagyás után, az első sínnel párhuzamosan lerakhatjuk a következőt. Egy normál alaplap esetén ekkor a sínek hossztengelyére merőleges az alaplap éle a következőképpen lesz felosztva:

4 stud kihagyás – 8 stud sín – 8 stud kihagyás – 8 stud sín – 4 stud kihagyás. Látható, ha több ilyen alaplapot teszünk egymás mellé, akkor a két szélső 4-4 stud kihagyás kiadja a párhuzamos vágányok közötti 8 stud kihagyást. A párhuzamos vágányok közötti kapcsolatot az 1. ábra jobboldalán bemutatott kitérővel tudjuk megoldani. A teljes kitérő a kiegészítő egyenessel és ívvel együtt 48 stud hosszú lesz.

Az ívek sem jelentenek különösebb problémát – amíg szigorúan néggyel osztható mennyiséget használunk fel egymás után. Négy íves sín ad ki egy 90 fokos fordulót, melyet ha egy nagy alaplap szélétől 4 stud távolságra indítunk, akkor a 90 fokos elfordulást követően a szomszédos él mellé a túlsó saroknál szintén 4 stud távolságra érkezik meg a vágányunk (lásd 1. ábra baloldali rajzát).

A 2. ábra egy, a fenti, nagyon egyszerű elveket követő terepasztal-tervet mutat be.


2. ábra: Egyszerű terepasztal, kitérővel és vakvágánnyal.

2. Az alapvető szabályokon túl

Szerencsére azonban nem kell megragadnunk a szűk fordulók és kötött váltókapcsolatok világában. Az első ábrán bemutatott síndarabokból a fentinél jóval bonyolultabb vágánygeometriák is kirakhatóak.

Nagyobb sugarú ívek: itt sajnos szó sincs arról, hogy a pályaívsugár változna, de az egyenes és íves darabok felváltva lerakásával az alap geometriába illeszkedő, de nehéz, hosszú vonataink futása és megjelenése szempontjából előnyösebb elrendezéshez jutunk. A 22,5, 45, 67,5 fokban álló egyenesek együttesen mindkét irányban 16 studdal osztható hosszúságot adnak ki (lásd. 3. ábra).

Kevesebb „S” kanyar: íves sínből épített „S” kanyar kiváltható egy, 22,5 fokban álló egyenes alkalmazásával. Ezáltal vonatainknak kevesebbet kell tekeregnie, valamint nyerünk egy 16 stud hosszúságú helyet, amely más váltók beépítésénél, vagy szimplán helyhiány miatt igen hasznos lehet (4. ábra). Ugyanez a megoldás alkalmazható két egyforma irányú, egymással szemben álló váltóval történő vágánykapcsolat építésekor is.

Deltavágány: három kitérő és a fentebb leírt egyszerű szabályok alkalmazásával tudunk deltavágányt építeni. Amennyiben viszont alkalmazzuk az két, ellenkező irányba álló ív kiváltását egy egyenessel, a delta helyigényét le tudjuk csökkenteni (5. ábra). FIGYELEM: mint analóg vasútüzem, a deltavágány építése rövidzárat okoz. Ilyen, vagy önmagába visszatérő vágányelrendezés esetén érdemes szigetelést alkalmazni.


3. ábra: Egyenesek közbeiktatásával készült „ívek”. A baloldali rajzon egy, a jobboldalin kettő egyenes szekció került két íves darab közé.



4. ábra: Ellenkező irányú ívek helyettesítése egy darab egyenes szegmenssel. A fenti rajzon „S” kanyarunkat tudjuk tompítani vele (és függőleges irányban helyet spórolni), míg az alsó rajzon hosszirányban spórolunk helyet és a párhuzamos vágányok közötti tekergést szüntetjük meg.


5. ábra: Deltavágány építése és egyszerűsítése a helyettesítéses technikával. A három helyettesítéssel függőlegesen 16 stud, vízszintesen 32 stud helyet nyerünk.

nem 90 fokos fordulókon alapuló technikák: az eddigiek során, egyenesek közbeiktatásával tompítottunk íveinken, egyszerűsítettünk vágánykapcsolatokat, de a „négy ívet fordulunk egyirányba” technikán nem léptünk túl, vágányaink rövid átmenetek után az alaplapok széleivel párhuzamosan futottak. Nézzük meg, lehet-e ezzel kezdeni valamit! Vágányaink tetszőleges alaplap-éllel bezárt szöge 0, 22,5, 45, 67,5 és 90 fok lehet. A 0 és 90 fok párhuzamos az alaplap szélével, a 22,5 és 67,5 fokos esetek egymásnak forgatással megfeleltethetőek, így csak azt kell vizsgálnunk, hogyan lehet hosszabban az alaplap élével 22,5, illetve 45 fokos szöget bezáró vágányt futtatni. Ahogy a harmadik ábrán láthattuk, ha minden íves darab közé azonos számú egyenest illesztünk, akkor a 90 fokos kanyar két végre szabványos helyre fog esni az alaplapokon. Ez azonban csak egy 90 fokos forduló kiterjesztése, így keressünk más elrendezéseket is! A megoldás kulcsa a Pitagoraszi számhármasok, vagy azokhoz közel álló számhármasok keresése olyan derékszögű háromszögekre, melyek egyik szöge 22,5 fok. A 6. ábrán az 5-13-14 számhármashoz tartozó vágányelrendezést mutatjuk be.


6. ábra: 22,5 fokos egyenes szabványos csatlakozással. A háromszög átfogója mentén ugyan két síndarab íves, ám az íves sínek középvonala is pontosan 16 stud hosszú. Bár az 5-13-14 számhármas nem Pitagoraszi számhármas, viszonylag közel van hozzá (52+132=13,922), s kihasználva azt, hogy a sínek illesztésének van egy minimális lötyögése, a 14 sín hosszúságú szakaszon lehet annyit csalni rajta, hogy a piros karikákkal megjelölt, kb. 1 studos túllógások eltűnjenek, mire a vágány az alaplap határára ér.

Természetesen nem csak az eredeti iránnyal párhuzamosan, hanem arra merőleges irányba is fordulhatunk (lásd 7. ábra).


7. ábra: 22,5 fokos egyenes lezárása az eredeti irányra merőleges kapcsolódással. A 6. ábrán egymás mellől induló vágány közül a fenti 16 studos oldalirányú eltolását két, egymással ellenkező irányú ív betoldásával kapjuk meg.

45 fokban haladó egyenes építésekor sajnos nem tudunk Pitagoraszi számhármasokkal dolgozni, mert nincs olyan szám, melynek négyzetének kétszerese is négyzetszám lenne. Egy 45 fokban haladó egyenes az alaplapok éleinek irányában cos(45) = sin(45) = 0,7071 egyenes szegmensnyi távolságot „halad” (ha egy négyzet átfogója 1, akkor oldalhosszúsága kettő négyzetgyökének fele, vagyis közelítőleg 0,7071) . Nekünk olyan egész számra van szükségünk, amivel 0,7071-et megszorozva egy egész számhoz közeli értéket kapunk. Így az átlón haladó sínek mennyisége, és az átlóhoz rendelhető egyenlő hosszúságú befogók hosszúsága is egész szám lesz, vagyis nem sérülnek a vágánygeometria alapszabályai. Magától adódik a 10-es szám, így 7,071 sínt kapunk az alaplapokkal párhuzamosan az átlót körbefogó négyzetünk oldalhosszúságára, de 17-tel szorova a 0,7071-et 12,02-t kapunk, amely az alaplapok szélén pontosabb illeszkedést ad majd. A fenti egyszerű számítást könnyebben elképzelhetővé teszi a 8. ábra.


8. ábra: 45 fokos egyenesek szabvány végződéssel. A 10 egyenest tartalmazó verziónál nagyobb a túllógás az alaplapról, és oldalirányban is 5 stud marad ki az alaplap szélétől, de a fentiekhez hasonlóan a sínek enyhén lötyögős, ezáltal rugalmas illesztését kihasználva tudunk rajta alakítani annyit, hogy a bekeretezett sínvéget a megfelelő helyen rögzítsük. A 17 egyenest tartalmazó verzió pontosabb, és a feszítéshez is 7-tel több sínkapcsolódás áll rendelkezésünkre.

A fentebb bemutatott technikákkal készített, a 2. ábrán láthatónál bonyolultabb terepasztalt a 9. ábra mutatja be.


9. ábra: Pár fenti technika alkalmazása egy bonyolultabb terepasztalon. A modul jobb alsó sarkában szokásos kétvágányú csatlakozás van, a vonatok nagysugarú íven körbe tudják járni a rendezőpályaudvart, s csak a belső vágányok érintésével is tud körözni egy vonat, függetlenül a külső körtől. A legbelső visszafordító hurkok vagy a delta segítségével pedig a vonatok menetiránya is váltható.  FIGYELEM: mint analóg vasútüzem, a deltavágány Ilyen, vagy önmagába visszatérő vágányelrendezés esetén érdemes szigetelést alkalmazni.

A következő részben a nem 9V-os flexibilis pályaelem felhasználásával építhető elrendezéseket, és egyéb, nem szabványos, ám mégis terepasztalba illeszkedő sínfektetési módszereket mutatunk be. A cikkben bemutatott technikák egy része Bill Wards síngeometriás cikkének szabad fordítása, melyet [ITT] lehet megtalálni (angol nyelvű).

 

Blogindító poszt

img_5702.JPG

Nos, felhatalmazás az indulásra már van a forgalmista figurától. Elsősorban pár sort írnék a Magyar LEGO-Vasút klubról, a blogról, mivel is fogunk foglalkozni.

A Magyar LEGO-Vasút Klubot négy felnőtt LEGO-fan alapította (Farkas Balázs, Gombos László, Kovács Viktor Péter és Raáb Donát), hogy bemutassák a magyar vasút járműveit, a világháborúk közötti időszaktól egészen napjainkig. A klubtagok vasútmodellező és LEGO-tematikájú rendezvényeken bemutatják, üzemeltetik alkotásaikat, s természetesen a közönség részéről felmerülő kérdésekre is szívesen válaszolnak. Az eltelt három évben több helyen kiállított a csapat, általában egy-egy nagyobb rendezvény egyik attrakciójaként. Kiállítóként eljutottunk Nyitrára, a TEMOFESZT 2014-ben és 2015-ben megszervezett eseményeire, Dunaújvárosba és Kisújszállásra, valamint az éves Pécsi Vasútmodell Kiállítás 2014-es és 2015-ös rendezvényére. Alkotásainkat több ezer gyermek és felnőtt láthatta működés és nem feltétlen üzemszerű működés közben. :)

A blog célja, hogy online bemutassa a tagok alkotásait, fényképek és leírások formájában, valamint szakmai segítséget nyújtson azoknak, akik a legózás és a vasútmodellezés eme furcsa elegyében szeretnék próbára tenni kreativitásukat és készségeiket. Az építők később kiállítókká válhatnak, s a kiállítások lehetőséget nyújtanak más építők megismerésére, több LEGO-alkatrészhez való hozzájutáshoz is. Emellett célunk egy egységes hazai LEGO-vasútmodell szabvány kialakítása, mely lehetővé teszi, hogy a hazai építők terepasztalai járhatóak legyenek az összes építő vonatai számára is. 

A LEGO-sínrendszerekkel, vágánygeometriával és áramellátással kapcsolatos szakmai cikkekkel próbáljuk segíteni a fiatal vagy felnőtt kezdőink, újrakezdőink munkáját, ugyanakkor a blogon szeretnénk külföldi építők alkotásait is bemutatni, legalább heti egy poszt segítségével.

Nos, akkor kalandra fel!

süti beállítások módosítása