Kedves Olvasók!

Az MLVK bővebb csapatából hárman (Máté, Tündi és én) idén eljutottunk a Bauspielbahn Treffen 2022 (BSBT 2022) rendezvényre, amelyet hagyományosan Lipcse elővárosában, Schkeuditzban tartanak évente, egy használaton kívüli villamos kocsiszínben. Ez a rendezvény Európa legnagyobb tematikus, LEGO-vasutat bemutató kiállítása, és Európa számos országából érkeznek vendégek. Idén a házigazda és legnagyobb létszámű német csapaton kívül Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Lengyelország, Magyarország, Svájc, és az észak-amerikai kontinensről Kanada képviseltette magát. A rendezvényre még március végéig kellett jelentkezni, a szervezők pedig - az immáron ismétlődő túljelentkezés miatt - elbírálták, hogy mely asztalok vehetnek rész a nagy, közös terepasztalban.

1. ábra: A szervezők által kiadott végleges alaprajz. A valóságban pár helyen módosult, de szerencsére lemondás nem nehezítette a szervezők dolgát.

Budapestről összesen 855 km-t autózva jutottunk el Schkeuditz településre, ahol érkezés után - bár a furgon kipakolásán kívül mást nem terveztünk - neki is álltunk az építkezésnek (szerda, augusztus 10). Jól tettük, mert bár mind Máténak, mind Tündinek és nekem kb. 8-12 óra alatt megvan az építés, egy ekkora terepasztalnál sokat kellett várnunk a szervezők útmutatására is, meg arra is, hogy a velünk szomszédos részekhez jól illeszkedjünk. Ez nem is sikerült mindenhol túl jól, bár a terepasztal elvileg centiről centire meg lett tervezve, sokszor mégis 15-20 markos építő emelt 15-20 nm-nyi OSB-lapon csücsülő állomást egyszerre, hogy pár fokot tudjunk rajtuk fordítani. Páran a vasútmodellezőkhöz hasonlóan kész, ácsolt asztalon hozták a terepüket, mások a szervezők által biztosított, különböző magasságú asztalokra építkeztek, így hát az egyes modulok közötti átmenetekre is elég sok lassújelet tűztünk ki - néhol félelmetes lejtések alakultak ki, többnyire persze ívekben és az asztal széléhez közel. :)

2. ábra: A használaton kívüli kocsiszín és mellette a hurokfordulóban Lipcse felé indulásra váró villamos. Az itteni járművezetők az épület egyetlen mosdóján osztoztak velünk, általában kedvesen köszöntötték már a reggeli órákban is építeni, fotózni, vonatozni érkező társaságot.

Csütörtökön, baseplate-ről baseplate-re haladva egyre jobb lett a helyzet, és a szerda délutáni nagy káosz hamarosan egy rendezett terepasztal látszatát keltette. Utolsóként került helyére az engem a szomszédos Maciejowo állomással összekötő nyíltvonali modul, így végre kis késéssel neki is állhattam a jelzőberendezések tesztelésének, amelyek bár jól működtek, a bluetooth-os kapcsolat felépítésével voltak problémáim. A legtöbb kiállító valamilyen Bluetooth-os megoldással vezette a vonatát (de a LEGO hivatalos Powered Up termékvonalából talán ha két mozdony volt felszerelve), így az interferencia kapcsolódáskor elég zavaró volt.

3. ábra: Jómagam, az állomási berendezés előtt ülve, érkező vonatokra várva. Az idő nagyrészében Tündi kezelte végtelen türelemmel az állomást - és persze a vörös jelző miatt várakozó vonatvezetőket is. :)

Pénteken (augusztus 12.) délelőtt megindult a vonatozás, a látogatók számára csak délután 4 és 6 között voltunk nyitva, ez egyfajta tesztüzem volt, hogy a szombati hosszú (déltől este 10-ig) nyitvatartás előtt legyen idő minden felmerülő hibát kijavítani. Az esti nyitvatartás célja volt az is, hogy a különböző működő vagonvilágítások, állomási világítások, jelzők sötétben is bemutathatóak legyenek a nézőközönségnek, a látogatók biztonságos mozgásáról pedig a tető felé irányított hangulatfény gondoskodott.

Az éjszakai vonatozás viszonylag ritka vendég a hazai kiállításokon - a gyerekeknek este 8 után már aludni kell, és persze a kiállítok is elfáradnak - a szombati déltől este tízig nyitvatartás viszont adott egy kis pihenőt az első nap után, és úgy tűnik, az előre meghirdetett esti programra sokan úgy érkeztek, hogy az este fényeinél tekinthessék meg a terepasztalt. Amely kétségkívül látványos volt, rengeteg járműbe építettek be homlokfényeket és utastér-világítást, ahogy az állomások peronjai, a jelzőfények, utcalámpák is sok helyen működőre voltak megépítve.

4. ábra: Enrico Lussi felvétele Ashifalva állomáson. Balról jobbra: GySEV FLIRT3 & FLIRT, BR65, ICM 4241, MÁV FLIRT-ek.

A kiállításon bemutatott mozdony-, motorvonat- és vagonmodelleket, valamint az állomásokat, az épített tájat nézve nem szégyenkezhetett a magyar csapat, abszolút a terepasztal színvonalának megfelelő alkotásokat hoztunk. A terepépítésnél viszont nagyon szembetűnő volt, hogy mi minden terepasztal-részletet lapjára kell szedjünk (hogy személyautóban is szállítható térfogat legyen az asztal szétbontva), addig a teherautókba állvánnyal együtt betolt modulokon az építők jóval nagyobb részletességet tudtak elérni. Ez azonban konzerválta a hátrányt is, miszerint az ő dolgaik már nem modulárisak, rugalmasak, csak és egyféleképpen illeszthetőek össze, míg a mi nem vasúti infrastruktúránk (városi jelenetek, növényzet, táj, mezőgazdasági terület) mindig úgy rakható össze, ahogy a helyzet megkívánja - így amikor az egyik főszervező, Micha érkezett, hogy nem tudnánk-e két állomás közé még egy kis növényzetet fel tenni, meg tudtuk oldani.

5. ábra: Enrico Lussi körfűtőháza gyakorlatilag egyben mozgatható csak, így sima személyautóban nagyon nem is fér el.

6. ábra: Tündi a növényes-aprólékos doboz tartalmából a kitöltetlen helyekre varázsolt apró jeleneteket - épp oda, ahova éppen kellett.

A járművek terén már vegyesebb volt a kép, és nyilvánvalóvá vált, hogy mások esetleg teljesen máshogy képzelik el a LEGO-kockákból való vonatépítést. Míg mi gyakorlatilag a vezérlést kivéve (SBrick, ami egy LEGO-elemdoboz és a LEGO-perifériák (motor, fények) között teremt kapcsolatot, telefonos, bluetooth-alapú irányítást adva) mindent LEGO-elemekből oldunk meg, addig azt láttuk, hogy több olyan vonat van, amiben maga a hajtás/világítás is nem-LEGO, és jópár olyan modell is akadt, amelynek 1-1 részletét a készítője jobb ötlet vagy megoldás híján 3D-nyomtatott alkatrésszel építette meg - megspórolva ezzel az ötletelést. Míg a 3D-nyomtatott alkatrészek kb. elfogadottak a LEGO által sosem kiadott méretű és/vagy színű gőzöskerekek és rudazatok esetén, ehhez képest már furcsa volt látni a megfelelő méretű nem-LEGO ablakokat, gőzöskazánokat és egyebeket, amelyek igazából kirakhatóak lennének eredeti LEGO-elemekből is.

7. ábra: Thomas W. Re10/10-es svájci mozdonya - matricákat a feliratoknál és a felső hűtőrácsoknál láthatunk csak.

8. ábra: Szergej-rokon bordó fényezésben - Dennis alkotása.

R40 vagy R104?
Különös volt a pályaívsugarak kérdése is. Mi idehaza teljesen megszokott módon mindent úgy építünk meg, hogy a LEGO-által egyedüli ívsugarúként kiadott kanyarokban és váltókon is elmenjenek a vonataink - ez az R40, azaz a 40 studos ívsugár. Sok állomáson feltűntek már a TrixBrix, 4DBrix és BrickTracks termékek is - mindegyikük gyárt R104 váltókat, sőt, a német csapatok házilag készítettek ezekből 9V-os, elektromos verziókat is némi vörösréz segítségével. A legtöbb építő számolt is azzal, hogy vágányváltáshoz rendelkezésre fognak állni a nagysugarú kapcsolatok, ugyanis a járművek kb. fele egyáltalán nem volt képes kezelni a 104 studnál kisebb sugarú íveket - egy helyen a pálya péntek estéről szombat reggelre lett átépítve, mert valaki felfedezte, hogy az egyik modulösszekötő ívben egy db R88-as ív is helyet kapott - a felfedezés módja a kisiklás volt.

A pályaépítési témában kétségkívül a nagy dobás a kanadai kiállító, Michael Gale fellépése volt - ő az alapítója az FXBricks cégnek, mely a 2005-ben beszüntetett 9V-os sínek gyártását felélesztette - dark bluish gray színben az egykori LEGO-sínekhez hasonló megjelenésű síneket gyártanak különböző méretekben és ívsugarakkal - a nagy dobás pedig az R104-es, elektromos váltó volt, melyből kettőt be is építhettem a terepasztalomba!

9. ábra: FXBricks R104-váltók az állomási tárolóvágányaim kiágazásánál. Érdemes megnézni - két csúcssínt kapunk egy helyett, a váltó végállása pedig rögzített - így a rossz irányból érkező, a váltók állását nem figyelő vezetőjű vonatot ki is siklatja! Nem lesz olcsó mulatság - kereskedelmi forgalomba várhatóan 150 EUR/1 pár váltó áron fog kerülni. A pár váltó mellé várhatóan 8 studos egyeneseket és a líraépítéshez szükséges kiegészítő (1,6 és 3,2 studos) elemeket is kapunk majd.

A lipcsei kiállítás egy különös találkozó volt, és remek rálátást nyújtott arra, hogy mások, más országokban hogyan űzik ezt a hobbit és hogyan állnak hozzá a LEGO-témához. Az szerintem egyértelmű, hogy a LEGO, mint cég, nagyon sok vonatost elveszített - 2018-ban, több évvel az SBrick Kickstarter után egy rosszul méretezett, rendszerként nem túl értelmezhető Powered Up egyszerűen kevés ahhoz, hogy új vásárlókat szerezzen a felnőttek közül, olyanokat, akik nemcsak a polcra tennének ki egy készletet, hanem az elektromos komponensekre építenének saját járműveket. A magyar fejlesztésű SBrick mellett a BuWizz és az FXBricks (hangszórós!) okoskockáiból többet láttunk, mint gyári vonatelektronikából, és az új UCS Harry Potter gőzmozdony megjelenése sem azoknak szól, akik mozgó szerelvényt szeretnének. A házilag épített, 3D-nyomtatott vagy épp profin kiöntött, összerakott sínrendszerek, a nem-LEGO vonatvezérlők és motorok egyértelmű jelzései annak, hogy ezt a réteget a cég igencsak elhanyagolta - s miközben e sorokat írom, a gördülékenyebb haladást biztosító fémtengely is épp kihal a LEGO-vonatok alól, egy gyorsan kopó, bepattintós kapcsolat váltotta fel. Elgondolkodtató, hogy legalább tucatnyi cég megél az állítólag szűk LEGO-vonatos piacon, önerőből, nulláról fejlesztve a termékeiket, miközben a LEGO csak leépít a vonatos fronton.

10. ábra: Működő gurítódomb R104-es váltókkal Thomas W. terepasztalán.

A terepasztalok körül nem volt kordon (az asztalok így is jól kitöltötték a remízt, így kordonokkal már nem maradt volna a látogatóknak hely), ennek ellenére vasárnap kora délutáni csínytevőt (váltókat állított át) leszámítva semmilyen benyúlás, rongálás nem volt az asztaloknál. Először aggódtam, mert szombat délelőtt elképesztően sok vendég jött, de aztán ezzel a lendülettel meg is nyugodtan - minden gyerkőc és szülő tisztelettel kezelte mások alkotását. A házigazdáktól remek ellátást kaptunk a rendezvény ideje alatt, és bár pár dolog csak németül hangzott el (így maradtunk le egy közös vacsiró bontáskor), de összességében nagyon kedves vendéglátásban volt részünk az öt nap alatt.

Bár ameddig LEGO a LEGO kérdéskör kapcsán én egy picit szigorúbb vagyok, összességében azért bőven azt láttuk, hogy a BSBT 2022 rendezvényre a valóban színvonalas egyedi építmények kaptak helyet, legyen szó állomásokról, apró tájrészletekről vagy vonatokról. Elképesztően jó élmény volt találkozni élőben olyanokkal, akikkel eddig csak az interneten találkoztunk. Számomra 2010-ben Maciej munkássága volt egy etalon, amely bebizonyította, hogy LEGO-kockákból mindent is lehet építeni, jó volt találkozni vele, és szintén végtelen boldogsággal töltött el, hogy az egyik holland építő, Enrico pedig velem volt pont így - őt az első építései elkészítésekor az én munkásságom inspirálta 2017 környékén.

A kiállításon remek volt a vonatozás, ilyen méretű terepasztalon egy évben egyszer tudunk játszani Európában - ha minden jól megy, jövőre is megtesszük. Alább még következzen pár kép és néhány pályabejárós videó - ha kedvet kapnátok és módotokban áll, akkor találkozzunk a BSBT 2023. rendezvényen 2023. augusztus 11. és 13. között.

11. ábra: Stammback állomás. Készítette: Ben

12. ábra: Vágányépítő gép. Készítette: Melvyn

13. ábra: Ties és Jelle íves modulja.

További képek, videók, cikkek:

RAILcam-felvétel a nagy, közös terepasztalról:

Másik RAILcam felvétel:

 Videós összefoglaló:

MLVK Flick-galéria

Enrico Lussi cikke a BrickModelRailroader blogon

Amikor elhatároztam, hogy elkezdek LEGO vasútmodelleket, illetve kiegészítőket építeni, magam sem gondoltam volna, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerül egy mellékvonal modellezéséhez szükséges gördülőállományt összeraknom. Ezzel kapcsolatban osztanék meg néhány gondolatot, illetve tapasztalatot, mert azzal szembesültem, hogy sokan a felmerülő időbeli, illetve anyagi nehézségek hallatán megijednek. Azonban a kezdet, ha nem is könnyű, de lényegesen gördülékenyebb, mint ahogy gondolnánk. A blogon már megjelent egy írás, Raáb Donáttól, ahol a LEGO vasútmodellezés alapjaival, és rendszerbeli szabályaival ismerkedhetünk, így ez a cikk elsősorban azoknak szól, akik a vonatozáson túl már saját maguk kívánnak megépíteni egy méretarányos modellt, így az alapvető rendszerek tulajdonságaival csak a praktikussági kérdések esetén foglalkozunk, a teljesség igénye nélkül.

Milyen szép ez a terepasztal..

Ha valaki belefutott a klub kiállításaiba az ország különböző pontjain, valószínűleg elámult a részletesen kidolgozott, és a sok-sok elemből álló környezeti elemek közt elsuhanó hatalmas szerelvényeken. Ha valaki ennek fejében a kockákon kívül a vasutak világát is kedveli, azonnal érzi azt a bizsergést, ami építésre készteti.

Igen ám, de hogyan?

Ez a kérdés azért is fontos, mert ezeknek a modelleknek egzakt változatát hivatalosan sehol se lehet kapni, illetve, ha a boltok polcain rápillantunk a LEGO szettek árára könnyen elámulhatunk mennyire megdrágult a LEGO. Ez azonban ne tántorítson el minket, mert a kezdetekben nem is kell feltétlenül egy komplett fővonali szerelvény árával, és munkamennyiségével számolni.

A téma

A MÁV vonalain futó elővárosi, és távolsági szerelvények hatalmas méretekkel operálnak (sokszor 5-6 vagont meghaladó szerelvényekkel), amiknek nagy az anyagszükséglete, és a tervezési periódus is nagyobb körültekintést kíván sok idővel és anyagi forrással. Így először érdemes olyan gépeket választanunk témaként, amik szerényebb méretekkel operálnak, így limitált lehetőségekkel is minőséget tudunk megalkotni. Ne féljünk fontolóra venni mellékvonali szerelvényeket, illetve a régmúlt időket idéző, múltbéli járműveket, amik méretben, és anyagszükségletben nem igényelnek akkora forrásokat. Ezekből a számításba vehető témák variációi szinte végtelenek. A 20. század első felében a magyar mellékvonalak hemzsegtek a színes vonatösszeállításoktól, különösen izgalmas témának számítanak a különböző vegyesvonatok. Ezek ugyan nem annyira prominensek napjainkban, de nagyobb vidéki pályaudvarokon rendszeresen láthatjuk őket fővonali gépek mellett szobormozdonyként, vagy nosztalgiajárműként megjelenni.

Ha nem motorkocsit akarunk megjeleníteni, számolnunk kell vagonokkal is, hiszen nem szeretnénk, ha a szép mozdonyunk egyedül róná a köreit, így érdemes szerelvényekben is gondolkodni. Az esetek nagy többségében, például gőzösök mögött két darab kéttengelyes kocsi is nagyon jól tud mutatni, amihez ha választunk érdekes rakományokat (LEGO által forgalmazott állatok, vagy hordók) máris egy komplett szerelvényünk lehet, de egy régi gőzös mögött egy személyvagon is nagyon jól tud mutatni. Ha valami modernebbet szeretnénk, ne feledjük el, hogy mellékvonalakon néha megfigyelhetünk egy kisebb dízelmozdonyt (Bobó vagy Dácsia) és mögötte ugyanilyen paraméterekkel rendelkező nagyjából hasonló teherkocsikkal.

Az ilyen, és ehhez hasonló szerelvény összeállítás ma már meglehetősen ritka, ám ez ne szegje kedvünket, hiszen nagyobb budapesti vasúti csomópontokon ezek a kis tolatómozdonyok mindennapos jelenségnek számítanak. Fotó: Vörös Attila (forrás: iho.hu)

Ha pedig a mai szerelvények iránt érdeklődünk, érdemes fontolóra vennünk a budapesti fejpályaudvarokon is rendszeresen megforduló Desirókat, vagy Uzsgyikat, esetleg a híres Bz motorvonatokat. Ezek ugyan sok építési tapasztalatot kívánnak, és nem is a legegyszerűbb formák jellemzik, de a blogon már megírt praktikákkal meg lehet alkotni ezeket is.

https://forum.index.hu/Article/showArticle?na_order=&na_start=40&na_step=40&t=9121699
Forrás: Index

A tervezés

Miután kiválasztottuk a témánkat, nekikezdhetünk a tervezésnek, ami a saját tapasztalataim szerint nem is az elemek megrendelésével, vagy számbavételével kezdődik, hanem az eredeti gép megszemlélésével. Sajnos az internet ugyan sok információval el tud látni minket, és a méretezett jellegrajzokon lévő adatokból ki lehet számolni részparamétereket és befoglaló méreteket, de az apróbb részletek pontos megjelenítéséhez le kell mérnünk a valódin, persze csak a múzeum szabályainak, vagy a vasútüzemi szabályoknak megfelelően.

Miután már láttuk a gépet teljes valójában, nekiláthatunk a modellünk tervezésének, amit meg tudunk tenni az LDD (Lego Digital Designer) nevű programban, vagy a bricklink saját programjában, a Stud.io- ban, ennek használatát csakis ajánlani tudom, mert sok felesleges alkatrész megvásárlásától tudja megkímélni mind az időnket, mind a pénztárcánkat. Ám így is lesznek részletek, építési technikák, amiket nem tudunk teljes valójában kidolgozni digitálisan, így mindig számolnunk kell a tényleges építéssel és kísérletezgetéssel, valódi kockákkal.

Meghajtás

A tervezés egyik legfontosabb lépése a megfelelő meghajtás kiválasztása, eldöntése. Ezek közül nekem kettővel volt tapasztalatom, és ezeket a benyomásokat a teljesség igénye nélkül be is mutatnám egy pár szóban, a megfontolandó jellemzőkkel.

PF, illetve a meghajtás szempontjai (Power Functions)

 Fotó: LEGO Group

A LEGO vasútmodellezők közt előszeretettel alkalmazott rendszer, aminek a modell működtetéséhez szükséges alapelemei egy elemtartó doboz, (vagy AA-s, vagy AAA-s, ez utóbbi valamivel kisebb, mint a másik) egy vevőegység, illetve a motor vagy hajtott forgóváz. Hatalmas előnye, hogy a meghajtott fogóvázon kívül többfajta méretű, és erősségű Technic motor közül választhatunk, ezt jó hogyha előre felmérjük. A legüzembiztosabb meghajtás természetesen a gyári vonatmotor, hisz ez nem tartalmaz általunk összerakásra váró áttételeket, hajtásmechanizmust, ám értelemszerűen ha mondjuk gőzössel kezdtünk, vagy kéttengelyes járművel, ezt aligha tudjuk alkalmazni.

A LEGO gyári vonatmotorja szinte minden forgózsámolyos járműben megállja a helyét, és megbízható meghajtást biztosít a járműveknek. Hátránya, hogy fix tengelytávolsága miatt kompromisszumos megoldás olyan járművekben, amiknek méretarányos tengelytávja nem egyezik meg vele.

A Technic motorok alkalmazása ilyenkor kerül képbe. Ilyenkor fel kell mérnünk, hogy a gépünk csak az önsúlyával kell majd megbirkózzon, vagy vontatásra is képes kell, hogy legyen. Minél kisebb a motor, annál gyengébb meghajtást biztosít, így esetükben érdemes áttételt alkalmazni, a megfelelő nyomaték elérése érdekében.

A PF rendszer előnyei, hogy a hajtás alkatrészei viszonylag normális áron (Erről később bővebben lesz szó) szerezhetőek be, és már megannyi mozdonyban bizonyították megbízhatóságukat. A rendszer összerakása (funkciók beépítése, világítás stb.) pofonegyszerű, és laikusok által is könnyen kezelhető. Ám ha ezzel a rendszerrel akarunk építeni, három nagy hátránnyal kell szembenéznünk.
Az első a rendszer elemeiből fakad, hisz az elemtartó, a motor és a vevő könnyen betöltheti a rendelkezésre álló teret, és esetleg hangsúlyos részletektől veheti el a helyet. Valamint mindig ügyelnünk kell, hogy a vevőegység a jármű külsején, rálátható legyen, mert különben nem tudja érzékelni a távirányító infravörös jelét.
A második a rendelkezésre álló 8 csatorna, ami ugyan, ha otthon vonatozunk, nem igazán okoz kellemetlenséget, de egy kiállításon könnyen parancsot adhatunk olyan gépeknek is, amiket nem akartunk elindítani, mert a saját járművünk csatornája megegyezhet azzal a járműével. Mivel elég sok jármű gyűlik össze egy-egy kiállítás alkalmával, ez igen gyakori eset.

Saját tapasztalat, egy Közös vonatozás alatt egy gépet kezeltem, ami ugyanazon a csatornán futott, mint a képen látható, Raáb Donát által készített GYSEV Vectron. Amikor gázt adtam, a kívánt mozdonynak, hirtelen a köreit róvó Vectron is veszélyesen felgyorsult. Fotó: Raáb Donát

A harmadik a távvezérlés, mert a távirányítónknak rá kell látnia a vevőegységre, amihez nagyobb kiállítások esetén kísérgetni kell a vonatunkat, ha el akarjuk kerülni az ütközéseket. Az infravörös jellel kommunikáló rendszernek ilyen nagyobb terekben erősen korlátozott a hatótávolsága és a napfény is erős korlátozó tényező.

PU (Powered Up)

Fotó: LEGO group

Ez a rendszer a jelenleg használatos meghajtás a gyári LEGO készletek esetében, a Power Functions rendszer szellemi utódja, ugyanis a rendszer elemei szinte megegyeznek az iménti rendszerrel, motorok és hajtott forgóvázak tekintetében, ám itt a vezérlés bluetooth alapú.

Előnyei közt szerepel, hogy immár nem kell aggódnunk a csatornák miatt, korlátlan mennyiségű vonatot tudunk (elméletben) kezelni. Az építés során csak a kombinált elemtartó, és vevőegységnek kell helyet találnunk, valamit a motornak és már működőképes is a gépünk.

Sajnos ennél a rendszernél is komoly hátrányosságokkal kell együtt élnünk, ami a LEGO közönségpozicionálásából fakad. Ez a rendszer ugyanis a 21. század generációinak készült, és nem a komoly praktikussági szempontokat szem előtt tartó modellezőnek.
Az első probléma, amivel meg kell barátkoznunk, az a vezérlés. Ugyanis hiába kapunk távirányítót, ez kizárólag a gyári vonatmotort tudja megfelelő sebességfokozatokkal vezérelni, ha Technic motorhoz párosítjuk, csak minimum és maximum sebességérték létezik. Erre ugyan van megoldás, de ez kizárólag a LEGO applikációjában érhető el, ahol egy program összerakásával tudunk vezérlést készíteni. Ez eléggé bonyolult, és az appnak megvan az a tulajdonsága, hogy ha a telefonunk csak egy szimpla értesítést kap, azonnal blokkolja a vezérlést, ami azonnali megállást eredményez. Telefonos vezérlés esetén egy telefon 4 hub-ot tud vezérelni, ennyit támogat a gyári alkalmazás. Ez akar 4 független mozdony is lehet, feltéve, hogy a 4 hub-ot külön járművekbe építjük.

A rendszer továbbá azért is kétséges, mert csak maga az elemtartó-vevő ára, a cikk írása idején könnyen 15 ezer forintig is felkúszhat, nem is beszélve az erősebb motorok horribilis áráról.

Összességében kezdésnek én a PF meghajtást javaslom praktikusabb kezelése miatt, de ez egy kifutó termékcsalád, így sajnos a meglévő elemek ára erősen megy fel. A PU rendszert csak azoknak ajánlom, aki rendelkezik egy gyári LEGO szettel, amiben eleve benne van az elemtartó, és vagy egy hajtott forgóváz.

Energiaellátás

Ha valaki 9V-os rendszerrel kezd, annak nem kell ezzel a problémával törődnie, hisz ott az áramellátást a sínekből felvett áram biztosítja, de a 9V-os rendszert igencsak körülményes felállítani, valamint személyes tapasztalatom sincsen, így erről nem értekeznék.

A vonatainkat muszáj ellátnunk energiával, ami az elemtartó dobozokba helyezett szabványos AA-s, vagy AAA-s elemekkel/akkumulátorokkal oldható meg. Ez sajnos egy elég költséges aspektus, ám itt is fontos mérlegelnünk. Ha kiállításokon is üzemeltetni szeretnénk a gépeinket, illetve nem akarunk rendszeresen ezer forintokat kiadni elemekre, be kell szereznünk akkumulátorokat. Bár elméletileg ilyenkor nem egy tételnyire (általában 6 darab) van szükségünk. Ha éppen csak belekezdtünk a hobbiba, bőven elég egy szettnyi minden gépünkhöz, amihez kiállítások idejére mindig vigyünk magunkkal tartalék elemcsomagot.

Az építés

A tervezést követően modellünk készülte folyamán belefuthatunk olyan esetekbe, amikor az átváltásunknak (valós adatok bütyök léptékbe átszámításának) megfelelő LEGO adatoknak nem találunk alkatrészeket, ám ne essünk kétségbe, ezekre léteznek megoldások, legnépszerűbb ezek között a SNOT (Studs not on top – Nem ”felfelé” néző bütykök).

A SNOT-technika elsőre ijesztőnek tűnhet, de egy kis kísérletezgetéssel nagyon jól használható.
Foto: https://toweringbrickcreations.com/2020/08/26/lego-building-techniques-snot/

Ennek használatával új lehetőségek nyílnak meg előttünk például az ablakok kialakításánál, minták létrehozásánál, de akár egy gőzmozdony kazánjának kialakításánál is. Ugyanakkor ne feledjük, hogy nem az első modellünk fog a legjobban sikerülni, ez még csak az első tapasztalatunk, így ne féljünk a kockákat úgy felhasználni, ahogy egy átlagos LEGO szettben rakosgatjuk egymásra őket. Valamint ne felejtsünk el kreatívnak lenni, egy problémára nem csak egy megoldás létezik.

Forgóvázmaszkok Szüts Donát, és Dömel Máté kocsijain. Ha jobban megfigyeljük őket, észrevehetőek a fordítottan felfogatott telefonkagyló elemek, illetve a kockák fejjel lefelé történő rögzítéséért felelős fekete robotkarok. Minden modell megvalósítása egyedi technikákat igényel, és az elemek felhasználhatóságának határa a csillagos ég. (Foto: Szüts Donát, Dömel Máté)

A darabok

Az elemek beszerezhetőségének tekintetében érdemes körülnéznünk először otthon. Ha már ezelőtt is voltak LEGO készleteink, azokat nyugodtan felhasználhatjuk, hisz a LEGO kockák a kezdetekig visszamenőleg kompatibilisek egymással, sőt, sok professzionális modellben alkalmazva vannak még a 20. században készített elemek, így előnnyel indulhatunk, és a beszerzendő darabok egy részét ki is lőhetjük.

A szükséges elemek beszerzésére több lehetőségünk is van. Én személy szerint használt elemeket alkalmaztam, ám ezekkel vigyázni kell, mert ugyanilyen névvel illetik a dobozból kivett, majd félrerakott darabokat, illetve a sok-sok fogat látott, már deformálódott darabokat is. Sok helyen lehet használt LEGO-t válogatni, ilyenkor mindig ellenőrizzük azok épségét. Azokat az elemeket, amik nem kerülnek sokba, és sokra van szükségünk (plate-ek, brick-ek) nyugodtan beszerezhetjük újonnan is, az áruk arányaiban nem dobja meg a költségeket. Ezek több hivatalos LEGO-forgalmazó cégnél online is megrendelhetőek. Némi angol tudás mellett erre a célra a BrickLink az egyik legalkalmasabb hely. Ez egy nemzetközi oldal, ahol hazai és nemzetközi boltok, magánszemélyek és kiskereskedők árulnak és vesznek készleteket, alkatrészeket (egyesével) és még megannyi érdekességet. Hogy az oldalt tudjuk vásárlásra is használni, csak egy felhasználói fiókot kell létrehoznunk és máris sorra nézhetjük végig megannyi bolt kínálatát.

Természetesen vonatépítésnél nem hagyhatjuk ki a vonatunkhoz elengedhetetlen kerekeket, és a szabványos mágneses csatlakozókat. Ha csak nem több kilós szerelvényekkel számolunk, nyugodtan alkalmazzunk szabvány LEGO kereket. Bár a profi színtéren ezek már csapágyazva vannak (erről már korábban olvashattatok a blogon), ezek megrendelése, összerakása nagy szakértelmet igényel, így, ha csak otthon, illetve néha kiállításon használjuk a gépeinket, számottevő kopással nem kell számolnunk pár évig.

Vonataink kapcsolásához nyugodtan használjuk a LEGO által forgalmazott, egybe épített kapcsolókészüléket, amit szinte bármire felrakhatunk. Ha meg speciális kapcsolószerkezettel ellátott vonatot építünk, ez úgyse szempont.

Standard LEGO kapcsolókészülék, ami egybe van építve az ütközőkkel. Ezekből a LEGO sokfélét gyártott, a most megtalálható legelterjedtebb variánsa a képen látható.
Fotó: Bricklink

A LEGO még régebben gyártott külön mágnesen kapcsolót, ami nem volt egybeépítve az ütközőkkel, ezeknek használatát azonban kezdetben nem javaslom, mert viszonylag drágák, és főleg, ha rendelkezünk már LEGO vasúti készlettel, nyugodtan alkalmazhatjuk az abba mellékelteket. A beépítés során ügyeljünk a magasságra, általában a standard LEGO által használt magasságot alkalmazzuk.

Tesztelés

Nagyon fontos szempont a vonatunk folyamatos tesztelése, mert könnyen elképzelhető, hogy megépítünk egy gyönyörű kasztnit, amit a valóságban lehetetlen üzemeltetni. Ez főleg igaz akkor, ha R40 es standard LEGO íveket használunk. (A sínek beszerzéséről később) Először egy működőképes, ideiglenesen bekötött vázzal folyamatosan, és változatos síngeometrián teszteljünk. Ne feledjük, hogy elképzelhető, hogy ezek a tesztek sikeresek, de ez még korántsem a kész vonat, aminek súlya és hossza van, így ezeket jelzésértékű vázakkal, és súlyokkal igyekezzünk szintén figyelembe venni, főleg igaz ez a kapcsolókészülékre, ami a forgózsámolyra van erősítve, amin a mágnes minél távolabb van a forgócsaptól, annyival problémásabb megbízhatóan üzemeltetni.

Sínek

A LEGO által gyártott igencsak gyér felhozatalról, és annak variációiról, lehetőségeiről már készült cikk, így inkább én csak javaslatokat tennék.

Ha nem 9V-os gépekben gondolkodunk, bőven elég beruháznunk egy kisebb körre elég műanyag sínre. Ha már rendelkezünk LEGO vasúti készlettel, ez a probléma értelemszerűen nem áll fent, de ha ez nem áll rendelkezésünkre, nézzünk körül a használtpiacon. A műanyag LEGO sínek viszonylag strapabíróak, így ezekből érdemesebb használtat venni, pár kitérővel karöltve, a változatos pályakonfigurációk végett.

Kezdetben nem javaslom az ugyan jóval realisztikusabb, ám lényegesen drágább Trixbrix által gyártott 3D nyomtatott íveket, ezek bőven ráérnek a jövőbeli fejlesztésekhez.

Türelem

Mint ahogy azt az eddigiekből láthattuk egy modell elkészülte nem egy rövid folyamat, sokszor évekbe is telhet mire egy elképzelésből működő jármű születik. Különösen nem könnyű ez egy fárasztó iskolai, vagy munkanap után, ám ha lehetőségünk van, próbáljunk meg egyszerre minél több időt a gépre szánni, mert ha napi 10-15 percet szánunk a tervezésre vagy az építésre, akkor nem láthatjuk át az építés hierarchiáját, és könnyen átugorhatunk kulcsfontosságú részeket. Én magam az első gépemet, a 377-493-as gőzmozdonyt három hónapon át építettem, mellette végeztem az egyetemem, illetve zenekari próbákra jártam. Mindennek ellenére az építés kifejezetten pihentető élmény lehet, amikor elmerülhetünk egy kicsit a saját magunk által alkotott világ fejlesztésében.

Mennyi is az annyi?

Most, hogy elméletben végig mentünk a kezdés pontjain mindenkiben felmerül a kérdés, hogy „De mennyi az az annyi?” Hogy ne csak random leírt mennyiségekkel dobálózzak, végezzünk egy kis összesítést, aminek alapjául az általam épített BCmot árait vizsgáljuk meg, ha valaki az abszolút nulláról kíván felépíteni egy hasonló kaliberű modellt. Természetesen témánként ez az ár változhat, nem mindegy mit építünk, de egy fogódzkodóként reális alapot adhat. A vizsgálatnál átlagos árakat veszek alapul, és felfelé kerekítek.

Hajtás: Power Functions L motor-6000 forint, Nagy elemtartó-3000 forint, Vevő 6500 forint, és Távirányító-4200 forint, összesen: 19700 forint

LEGO darabok (A kerekektől kezdve a legapróbb darabokig): Körübelül 30000-50000 forint, annak függvényében mennyi elemmel rendelkezünk az építés kezdetén, illetve mennyire szeretnénk új, vagy használt elemekkel dolgozni.

Áramellátás: 4+2 darab Varta 1000 milliamperórás akkumulátor- 5000 forint, Két akkumulátor töltésére szolgáló Varta töltő x3- 9000 forint, összesen: 14 ezer forint

Sínek: 10000-20000 forintig, ha egy kis körrel számolunk, és két váltóval. Az ár itt változó lehet, használt, vagy új darabok végett.

Ahogy láthatjuk itt is érvényesül a használt-új párhuzam, de ha mindenből újat szeretnénk, és valamin futtatni is akarjuk a gépünket, akkor összesen nagyjából 103.700 Ft-ot kell fizetnünk. Ez az összeg nyilván soknak hangzik, de ne feledjük, hogy ez akkor releváns, ha eddig nem rendelkeztünk LEGO vonattal, és semmiféle alkatrészünk sincs, nem is beszélve az akciókról, kedvezményekről, amiket az akkumulátorok terén például érdemes figyelemmel kísérni. Ha ezt az árat összehasonlítjuk a modellvasutak világával, könnyen belátható, hogy ez az ár (főleg a vezérléssel, és sínekkel) versenyképesnek mondható, azért is mert egy H0 (1:87) méretarányú mozdony ára gyakorta magasabb, mint amit mi fizetünk egy teljesen egyedi, saját kezűleg megalkotott modellért, illetve a hozzá tartozó pályáért, valamint a működtetéséhez szükséges kezelőszervekért.

Megéri?

A rövid válasz az, részemről, hogy igen. Ha valaki lelkesedik a vasútért, és a LEGO-ért, akkor ez a tökéletes kombináció az élmények megalkotásához. Megéri belekezdeni ebbe a hobbiba, mert azon túl, hogy remek kikapcsolódást nyújt mind az építés mind a játék, szert tehetünk olyan kombinatorikai készségekre, amiket akár iskolában vagy munkahelyen eredményesen tudunk alkalmazni, nem is beszélve kezünk finommotorikus mozgásának fejlesztéséről. Én magam már két éve aktívan modellezek, és egy remek társasággal, és nagyon jó élményekkel gazdagodtam.

Szerző: Pécsi András

Nagy örömünkre szolgált, hogy meghívást kaptunk erre a kiállításra, amit ezúton is köszönünk a szervezőknek!
Oly hosszú idő után újra összerakhattuk asztalunkat és sok érdekes újdonsággal készültünk, köztük új vonatokkal és dioráma jelenetekkel.

Ez volt második kiállításunk, ahol a látogatóknak készültünk egy játékkal, amiben elrejtett jeleneteket kell megtalálni az asztalon. Erről a játékról a későbbikben lesz egy cikkünk!

Raáb Donát Siemens Taurusa a tárolón.

A terepasztal és rajta a vonatok Pécsi András, Raáb Donát, Szüts Donát, Dömel András és Dömel Máté alkotásai, illetve vendégvonatunk volt egy Westbanh Kiss, melyet Horváth Gábor épített.

A kiállításról videók és képek megtalálhatók új flickr galériánkban.
Illetve Raáb Donát külön videója: https://www.youtube.com/watch?v=BQ0Uv2R-mLQ .  

Martonvásári kiállításunkat az első, 2019-es alkalom óta most rendezhettük meg újra a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központban, amiért ezúton is hatalmas köszönetet illeti a Kultúrház szervezőit! Így reméljük, hogy ebből már hagyomány lesz és jövőre egy nagyobb asztallal és újabb részletekkel térhetünk vissza.

Kép: Az éppen elhaladó vonatot néző látogatók.

Az idei alkalmon egy még nagyobb, közel 50 m²-es asztallal vártuk a látogatókat, melyet szombaton 8-9 óra munkával építettünk fel. Asztalunk Raáb Donát, Szüts Donát, Dömel Máté és Dömel András vasúti területeiből és városi jeleneteiből tevődött össze.

Ez volt első kiállításunk, ahol egy játék segítségével vezettük végig a látogatókat a terepasztal részletein. A játék során az asztalon elrejtett filmek, mesék jeleneteit vagy régebbi készleteket kellett megkeresni. A játéknak nagy sikere volt a gyerekek és felnőttek körében is, így ezt a továbbikban is játszhatják a kiállításainkra látogatók.

Szintén újdonság volt, hogy estefelé, mikor kint már kezdett sötétedni, lekapcsoltuk a terem fő fényeit, hogy a kivilágított vonatok, épületek és egyéb jelenetek "éjszakai" fényei is láthatók legyenek.

Az eseményről képek a Flickr galériánkban találhatók.

A kiállításra érkezőktől rengeteg kérdést kaptunk, a leggyakrabban felmerülőkre az alábbiakban igyekszünk válaszolni. Sok felmerülő kérdést már korábbi, istvántelki beszámolónkban már megválaszoltunk. Olvasd el ezt is, ha még nem láttad!

Gyakori kérdések:

K: Kapható ezeknek a nagy vonatoknak kisebb változata gyerekeknek?
V: Igen. Dömel Máténak van több vagonja és mozdonya is, ami kitűnő egyéni készlet kisebbeknek is. Keressétek a részletekért.

K: Hol és mikor lesz a következő kiállítás?
V: A következő nagy valószínűséggel a tavaszi szünetben lesz. Hogy hol, egyelőre még nem tudjuk.

K: Hol tároljuk ezt, amikor nincs kiállítás?
V: Leginkább otthon, dobozban a szekrényben, az ágy alatt, kinél hol van rá hely.

Immáron másodjára látogattunk el a „Kultúrházak éjjel-nappal Istvántelken" programra kiállításunkkal, ám ezúttal egy sokkal nagyobb, három állomást magába foglaló asztallal vártuk az érdeklődőket. Asztalunk Raáb Donát, Dömel Máté és Kovács Viktor Péter moduljaiból tevődött össze, megjelenítésre került a fűtőházak érzete, kisvárosi jelenetek, a klasszikus magyar és fantáziaállomások világa, illetve osztrák szomszédjaink vasúti hangulata is.

Kép: Raáb Donát GySEV Vectron-ja a reggeli napfényben.

A pályán sokszínű volt a forgalom, megfordult a magyar vasutak gerincét képező KISS motorvonattól kezdve a klasszikusabb dízel témákon át, egészen a mára-már nem közlekedő, nosztalgikus gőzösökig minden. Ezenkívül az asztalunkon határunkon kívüli osztrák, illetve német vonatok is megjelenítésre kerültek.  

Az eseményről rengeteg kép található meg új Flickr galériánkban, ahova majd a továbbiakban is kerülnek a kiállítási képeink, videóink.

A kiállításra érkezőktől rengeteg kérdést kaptunk, a leggyakrabban felmerülőkre az alábbiakban igyekszünk válaszolni.

Gyakori kérdések:

K: Ez mind LEGO?
V: Igen, de mégsem, mert a nagy tömegű és hosszú modellek megkövetelik a nem LEGO által gyártott, nagyobb sugarú íveket, valamint a simább futás érdekében a kerekek csapágyazva vannak. :D

K: Mennyi idő volt ezt összerakni?
V: A terem berendezése és a terepasztal felépítése 6-8 órát vett igénybe. 

K: Ez itt mind mekkora értéket képvisel?
V: Több millió forint, de ez több év alatt gyűlt mennyiség, több év munkája.

K: Ezeket LEGO -motorok hajtják?
V: Igen, a meghajtási rendszerhez a LEGO által gyártott, Technic és vonatmotorokat használjuk.

K: Ezt mi vezérli?
V: A LEGO hivatalos infra vevője és távirányítója, illetve egy SBrick által gyártott LEGO kompatibilis Bluetooth - tal vezérelhető kocka.

K: Ezt hol lehet megvenni, lehet kapni boltokban?
V: Ezek mind saját tervezésű vonatok, amiket mi építettünk a boltokban kapható LEGO alkatrészekből és ezért többnyire nincs hozzájuk építési útmutató. Tőlünk lehet rendelni vagy a fotók alapján házilag megépíteni.

K: Honnan tudunk külön alkatrészeket venni?
V: Pár boltban ki szoktak rakni nagyobb tálakba ömlesztett alkatrészeket, amiből lehet válogatni, de emellett akár BickLink-ről is lehet rendelni.

K: Mi van, ha megtetszett ez a hobbi és bele szeretnék kezdeni? 
V: Klubunk minden érdeklődő számára nyitott, junior tagjainkhoz bármikor csatlakozni lehet, ahol mind a blogon megjelent cikkek, mind kiállításainkon a személyes tanácsadás útmutatót tud adni egy saját modell elkészítéséhez.

K: Hogy tudok csatlakozni?
V: Kiállításainkra, ha valaki hoz saját építésű vonatot (ami nem útmutató, hanem saját elképzelés alapján készült), természetesen felrakhatja az asztalra és építéssel kapcsolatos tippeket is szívesen adunk. Így egy ilyen modellel már bekerülhet Junior csoportunkba és aktív részt vehet kiállításainkon. 

Alapadatok:

Név: M61 019 Nohab
Készítette: Kender Bálint
Kategória: dízelmozdony

LEGO adatok:

Készült: 2019 március
Átépítés: 2021 május-június
Építési nagyság: 8WN
Hajtás: LEGO Pf vonatmotor
Méretarány: 1:42

1 ábra: a 001-es Nohab Szentlőrinc állomáson

Története:

A legendásnak mondható M61-es mindig is lenyűgözött formájával, méreteivel és apukám is rajongott a típusért. Mivel nem találtam Magyarországon LEGO Nohabot, elhatároztam, hogy építek egyet én!

Elsőként el kellett döntenem, hogy milyen színben építem meg a mozdonyt. Az egyik variáció a bordó kasztni fehér cirmos csíkokkal az elején, a másik a teli narancssárga mozdonyszekrény volt. A cirmos színtervtől hamar elálltam, mivel ebben az esetben a mozdony orrát matricázni kellett volna. Maradt tehát a narancs színű mozdony. A narancs helyett a piros szín alkalmazása mellett döntöttem, mert piros színben többféle alkatrész érhető el. A mozdony elejét elég egyszerűen építettem meg nem foglalkozva a bedöntéssel (2.ábra), így a ,,turcsi orr “ nem volt az igazi. Hamarosan el is készült a mozdony, ami alá először három helyett csak kéttengelyes forgóvázak kerültek és csak a díszléceket alakítottam ki úgy mintha három tengelyes lenne a forgóváz

2. ábra: Háttérben a gép első verziója az állomásomon

Időközben átépültek a V43-as mozdonyaim és kezdtem látni, hogy a Nohab túl rövid ráadásul az elejével is szerettem volna kezdeni valamit úgyhogy az alapoktól kezdtem újra. Ezúttal nem szemmérték alapján hanem jellegrazj segítségével dolgoztam. Az első cél az orr-rész átépítése volt, ezért azzal kezdtem. Először az otthoni kockákból készítettem egy prototípust, amit már csak le kellett másolni piros alkatrészekből.

3. ábra: az orr rész mintaverziója

Hamarosan meg is érkezett az első csomag alkatrész az új mozdonyhoz és kezdődhetett az építés. Mivel az orr-részt csak ,,másolni” kellett, nem volt semmi nehézség az építésben.
A mozdony oldalán található ablakokat is részletesebben kidolgoztam illetve a szellőzőrácsok is átalakultak.

4ábra: a mozdony orra építés közben

Mivel a mozdonyszekrénnyel jól haladtam, elkezdhettem gondolkodni a forgóvázakon is. Mindenképpen három tengelyes forgóvázakat szerettem volna, nem akartam egy hat tengelyes mozdonyt négy tengellyel megépíteni. A kéttengelyes vonatmotorra ráépítettem egy a motorhoz képest elfordulni képes tengely és kész is volt a forgóváz, így már csak a díszlécek hiányoztak.

5. ábra: a forgóváz belső felépítése

A díszléceket nem kellett túlbonyolítanom mivel az eredeti gép forgóváza a  következőképpen néz ki: vaskos forgóvázkeret rajta a kerékagyakkal melyek felett egy-egy fékhenger foglal helyet. Ezt elég egyszerű volt reprodukálni viszont a díszlécek egy magasságban történő rögzítése okozott némi fejtörést.

6. ábra: a kész díszlécek

Ezek után már csak a forgóváz mozdony vége felé eső részét kellett megreformálni. Az itt található sárga-szürke résznek követnie kell a mozdony ívesen szűkülő orrát. A mozdony első verziójánál nem is foglalkoztam sokat ezzel a résszel mert olyan kevés volt itt a hely, hogy nem igen tudtam bármit is kezdeni vele. Azonban most több időt fordítottam ennek a résznek a kidolgozására is és végül a sarkok SNOT-ban való megépítésével sikerült egy kis ívet belevinni a forgóváz elejébe.

7. ábra: a teljes forgóváz és a szűkülő orr-rész

A forgóváz elkészülte után, még egy csomag megérkezésével el is készült az M61-es. Már csak mozgásra kellett bírni, ám ez sem volt olyan egyszerű, mivel a három tengelyes forgóvázban lévő motor kerekei folyton felemelkedtek a sínről ( ilyenkor csak a harmadik, elfordulni képes tengely ért a sínhez). Ez a ,, harmadik tengelyen való "fennakadás” olyan méreteke öltött, hogy a mozdony egyenesben, kocsik nélkül sem tudott mozogni. A harmadik tengely megszüntetése természetesen szóba sem jöhetett mivel ez volt az átépítés egyik oka. Végül a mozdony összes kerekéről le kellett szednem a tapadógyűrűt és a motor kerekeire pedig duplát kellett raknom, hogy a motor előbb a sínhez érjen, mint a harmadik tengely. Ezzel a problémák sorának végére értem és elkészült a legendás M61 019 LEGO verziója!

8. ábra: a kész mozdony