Alapadatok:

Név: BCmot 370
Készítette: Pécsi András
Kategória: Dízelmotorkocsi

LEGO-adatok:

Készült: 2020 december - 2021 április
Átépítés: -
Építési nagyság: 8WN
Méretarány: 1:45
Hajtás: LEGO Power Functions L-motor
Vezérlés: LEGO Power Functions infravevő

1. ábra: A modell alapjául szolgáló szerelvény a valóságban. Fotó: gumidani, Index Fórum-felhasználó, elérési út: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=138093042&t=9116135 

Története:

Már a 377-es gőzmozdonyom építésénél tervbe vettem egy következő gép elkészültét, ám a téma megválasztásánál bele kellett gondolnom egyéb jövőbeli terveimbe. Ugyanis a jövőben szeretnék egy igen kisméretű, mellékvonali terepasztalt építeni a járműveim számára, amiben korszakban passzolnia kell mind az új gépnek, mind a 377 esnek. A személyszállítás iránti érdeklődésem végett evidens volt, hogy ezúttal egy személyszállító vonatot szeretnék építeni, ami korszakban passzolna a gőzmozdonyos mellékvonali teherszerelvényhez. Választásom a Ganz által az 1930-as évek elején gyártott BCmot-ra esett, ami korszakban tökéletesen illeszkedik a 377-eshez. A Frigyláda ötlete (MÁV BCmot) már eddig is foglalkoztatott, ám a nagy tengelytáv miatt ezt nem vettem a lehetőségeim közé. Ám amikor láttam Raáb Donát megoldását a nagy tengelytávú kéttengelyes kocsik problémájára, zöld utat adtam a projektnek.

2. ábra: A Raáb Donát-féle megoldás. A tengelyek a gumis rögzítésnek köszönhetően a kanyarokban éppen annyira fordulnak ki, hogy áthaladhassanak, de az egyenesekben nem csuklanak a két sínszál közé. A BCmot-nál csak a szabadon futó tengely van így rögzítve. Foto: Raáb Donát

Első, és legfontosabb kérdés, ami felmerült a hajtás kérdése volt. Tudtam, hogy ez a legköltségesebb rész, és ha egy jól funkcionáló gépet szeretnék, rá kell szánnom a pénzt. Bár a kocsi méreteit tekintve a legjobb választás az AAA-s elemtartó lett volna, az így is az utastérben foglalt volna helyet, ahogy az AA-s elemtartó is, így lényegében mindegy volt, hogy melyik mellett döntök. Mint kiderült az otthoni elemtartómban megfolytak az elemek, így azt újra be kellett szereznem. A jármű hajtásáért egy Power Functions L-motor felel, emellett azért döntöttem, mert ugyan az M-motor elméletileg elegendő energiát szolgáltat (erre több klubtag hasonló méretű gépei is bizonyossággal szolgálnak), ám mivel a gépembe egy, a kocsi viszonylag kis méreteihez képest nagy elemtartó-dobozt akartam helyezni, így inkább az erőkifejtésben megfelelőbb L-motor mellett döntöttem. Ez azért is volt fontos szempont, mert a géphez később tervezek mellékkocsit építeni, amit üzembiztosan el kell vontatnia.

A vonat második felmerülő kérdése a szín volt. A MÁV Frigyládái jórészt egy igencsak mély árnyalatú sötétzöld festést viseltek, eltekintve a későbbi kifakult, illetve üzemi gépként szolgálatot teljesítő piros példányoktól. A LEGO ugyan gyárt ehhez hasonló színű, Dark Green- néven forgalmazott elemeket, de ez horribilis áron volt csak megszerezhető, így a végső döntésem a fekete szín lett. Sok régi képet találtam, ahol a járművek vagy teljesen feketére voltak festve, fehér ajtókkal, vagy akár videókon is teljesen fekete színűnek tűntek, így a szín fekete lett. Eredetileg az ajtók színe fehér lett volna, ám ezt elvetettem, mert az orr rögzítésében nehézségeket okozott volna.

3. ábra: Az építés folyamán az ajtók még fehér színűek. Az orr rögzítése azonban nem volt megoldható pusztán a belső technic elemekkel, így az ajtók is feketék lettek.

Az építés megkezdését a pontos méretek kiszámolásával kezdtem, szerencsére itt megfelelő mennyiségű információ állt rendelkezésemre a motorkocsi méreteiről. Annak ellenére, hogy a kocsi orrán hinge-platekkel oldottam meg a szekrény összeszűkülését, az így adódó eltérés a szabálytalan stud hosszúságokkal együtt sem feltűnő, a kocsi arányaiban megfelelő hosszúságú, 31 stud. Ezúttal sem használtam LDD-t (Lego Digital Designer), mert az az előző cikk elkészülte óta sem működött a számítógépemen. Ezt követte a kocsiszekrény megépítése, ami azért előzte meg a hajtást, mert a kerekek beállítása egy nagyon kényes és hosszú folyamat, amit lényegében lényegtelen, mikor csinálok meg, így inkább azt a végére hagytam.

A vezetőállás ablakait azok hármas osztása miatt SNOT-technikával oldottam meg, ami lehetővé tette az ablakkeretek arányos elkészítését. A járműszekrényen aszimmetrikusan elhelyezett ablakkiosztás itt ott trükkösre sikerült, és elsőre nem is volt a legszebb a használt állapotú átlátszó alkatrészek miatt, de ezek később viszonylag egyszerűen javíthatóak. Már szinte célegyenesbe érkezett az építés, amikor is egy véletlen baleset következtében a félkész kocsi leesett a szekrényem tetejéről, és ripityára tört. Szerencsére a LEGO elemek nem deformálódtak, de a főkeret súlyosan sérült.

4. ábra: Sajnos a baleset elég sok fejtörést okozott...

Ám a legnagyobb meglepetés csak ezután következett, ugyanis a helyreállítási munkák során gondoltam, kipróbálom, hogy a kocsi fix tengelyekkel, a maga 17 bütyök hosszú tengelytávjával képes-e közlekedni a szűk R-40 es íveken. És legnagyobb meglepetésemre képes volt. Annak ellenére, hogy ugyan valamennyi szorulás tapasztalható, ez se a kerekek peremeire, se a jármű sebességére nincs hatással, így az ugyan hatékony, de meglehetősen bonyolult technikát el tudtam hagyni. Bár a klubasztalon nagy mennyiségben használt 9V-os váltókon kérdéses volt a futás biztonsága, de erre is adta magát a megoldás. Ugyanis elég volt a szabadon futó tengelyt önbeállóssá alakítani, az így nyert minimális elfordulás vizuálisan alig tapasztalható, és elég minden trükkös pályageometria bevételéhez. Bár a futás első próbálkozásokra nem volt száz-százalékos a tesztpályán, (a nagysugarú ívek hiánya miatt itthon használt megoldásomon, az egy R-40-es ív, egy rögzített flexibilis sín) ezt könnyen orvosolni lehet a hajtott tengely kerekeinek nyomtávbeállításával.

5. ábra: A teszteléshez használt pályageometria képe. Meglehetősen fura megoldás, de nagy sugarú ívek hiányában ez tűnt a legkézenfekvőbbnek. Ugyan a legfőbb és legbonyolultabb kérdés szerencsésen megválaszolta magát, a gépben sok kérdőjel maradt, például az, hogy az így felszabadult helyre (a tengelyek fixálásával az elemtartó viszonylag kényelmesebben elhelyezhető a kocsin belül) hogyan lehet a leghatékonyabban bezsúfolni a hajtás elemeit.

6. ábra: A baleset után, a hajtott tengely fixálásával már lehetőség volt a motor és az elemtartó egy plate-tel lejjebb helyezésére. A végső megoldás a képen látható.

Kérdés volt továbbá az orrok fixálása, amit végül is egy kocka magas hinge-brickekkel oldottam meg, a keretként szolgáló alsó hinge-plate-ek mellé. Az orrot belül egy technic rúd rögzít a főkerethez, így lehetővé válik a kapcsolószerkezet rögzítése anélkül, hogy a főkerethez kéne kapcsolni. A motorhoz szükséges nagy elemtartó-dobozt igyekeztem úgy elhelyezni, hogy az akkumulátorok/elemek cseréjéhez ne kelljen szétszedni az egész kocsit, így ez az elem egy technic rúd kihúzásával, és egy tetőelem levételével gyorsan és könnyen hozzáférhető. A kábelcsatlakozás, és a gép üzembehelyezéséhez szükséges elemtartón megtalálható kapcsoló szintén a tetőre került, a könnyebb elektromos bontás érdekében, ami egyúttal kíméli a kábelezést is. Fejtörést okozott a motorkocsira igencsak jellemző felső hűtőberendezés (innen kapta a becenevét: Frigyláda), amit először úgy akartam megoldani, hogy a távirányításhoz szükséges, amúgy is kiálló vevőegység legyen ennek a részletnek az alapja, de ezt elvetettem. Nem lehetett megoldani az ezt takaró díszítőpanelek felhelyezését anélkül, hogy a végeredmény ne legyen szörnyen aránytalan, így végül is ez az elem a motor mögött kapott helyet, a hűtő pedig egy a tetőpanelre rögzített díszítőelem lett.

7. ábra: A tető építés közben. Itt még a hűtőberendezés első verziója van fent. Sajnos a motor teteje kilátszik, de ez egy szükséges kompromisszum volt. Az elemek/akkumulátorok cseréjéhez a hűtőberendezésnél megfogva az egész tetőelem egyben leemelhető.

Bár a hajtás konfigurációja megvolt, sajnos a kábelrengeteg útját állta igencsak fontos rögzítő elemeknek, ami miatt a kocsi két végének tetőpaneljei különböző konfigurációban lettek rögzítve. Végül (is) minden problémát sikerült megoldani, és a gép készen állt az első Kockaparkos futópróbájára, ahol néhány módosítást követően üzembiztosan üzemelt, és remélhetőleg a vírushelyzetet követően rendszeres szereplője lehet az állandó kiállításnak, és alkalmi terepasztaloknak egyaránt. Végül jöjjön pár kép a kész gépről.

Fotó: Németh Zsófia

Fotó: Raáb Donát

Fotó: Raáb Donát

(A külön nem jelölt képek a szerző felvételei.)

Alapadatok:

Név: 377-493
Készítette: Pécsi András
Kategória: Gőzmozdony

LEGO-adatok:

Készült: 2020 szeptember-november
Átépítés: -
Építési nagyság: 8WN
Méretarány: 1:45
Hajtás: LEGO Powered Up Közepes motor
Vezérlés: LEGO Powered Up HUB

Története:

Már kiskoromban is lelkesedtem a vonatokért. Rendszeresen játszottam modellvasutakkal, és az érdeklődésem nem hagyott alább az évek folyamán, amikor is eldöntöttem, hogy lesz LEGO vasutam is. 6 bütyök (stud) szélességben kezdtem el építeni, de amikor elmentem a Kockajáték klub kiállítására és megfuttathattam a kis E69-es modellemet (1. ábra), amiért utólag is nagyon hálás vagyok, eldöntöttem, hogy ehhez a terepasztalhoz méltó modellel szeretnék belekezdeni a LEGO vasútmodellezésbe.  

1. ábra: A képen a kis E-69 es mozdonyom pózol a meghajtásul szolgáló fantáziakocsival, mögötte Raáb Donát Kiss szerelvénye vár indulásra.

Sok tanáccsal és élménnyel feltöltődve nekiláttam megkeresni az én lehetőségeimhez legjobban passzoló vonatot. Mivel a fővonali mozdonyok hajtásához minimum két hajtott forgóváz kell az üzembiztos működéshez, így a korlátolt lehetőségeim miatt ez nem jöhetett szóba. Így, a MÁV 377-es mellékvonali gőzmozdonytípusára esett a választásom. Erről a kis gőzösről vannak gyerekkori emlékeim a Vasúttörténeti Parkból, és a kis gőzmozdonyokat amúgy is kedvelem, így evidens választásnak tűnt. Továbbá ehhez a mozdonyhoz (főleg a rendelkezésre álló hely miatt) a jövőben könnyebb mellékvonali tematikájú terepasztalt és kocsikat építeni.

A modell tartogatott magában meglepetéseket, két nagy kihívással kellett szembenézzek. Az első az volt, hogy a mozdony maximum 20 stud (bütyök) hosszú lehet, amibe be kellett préselni egy elemtartó PU dobozt, és egy kis motort. A második pedig a tény maga, hogy gőzmozdonyt készülök építeni, limitált elemszámmal, 8 stud széles vonatok építési tapasztalata nélkül. Amikor belekezdtem a tervezésbe nem volt kéznél más, mint kerekek, némi sín, és egy PU-s elemtartó doboz egy hajtott forgóvázzal. Ennek használata szóba se jöhetett, hisz a tengelytáv sokkal hosszabb, mint ami méretarányos lenne. Így be kellett szereznem egy technic-motort. A választásom a jelenleg PU-s rendszerhez elérhető legkisebb motorra esett, mert méretben ez volt a legkézenfekvőbb választás. Előzetes terveimben szerepelt nagyobb motor beépítése, de amint elkezdtem építeni a mozdonyszekrényt, nyilvánvalóvá vált, hogy az is csoda, hogy a mozdony egyáltalán önjáró lesz, külön elemtartós kocsi nélkül.          

Mivel a letöltött LDD-m már szinte azonnal használhatatlan volt, és számomra ez még egy ismeretlen terep (világ életemben nem készítettem digitálisan terveket, hanem spontán építettem), így a szememre hagyatkoztam, és az építési képességeimre. Már előzetesen is tudtam, hogy a méretezést nem lehet megúszni a wikipedia adatlapról kibogarászott méretek átváltásával, így a valóságban is látnom kellett a mozdonyt. Szerencsémre a Magyar Vasúttörténeti Parkban 3 különböző példány is megtalálható, így ellátogattam oda egy telefonnal, és egy mérőszalaggal a kisebb részletek pontos adatainak leméréséhez is. A modellem műszaki paraméterei így a 377-493 pályaszámú géppel egyeznek meg. (2. ábra)

2. ábra: 377-493 a Vasúttörténeti Parkban. Fotó: Czabalay László. A kép eredetije az alábbi oldalon található:
http://www.lococlub.hu/nagykep.php?id=4219&mr=D

Miután ez megvolt, a következő dilemmám a kerekek kérdése volt. Három választásom volt, az első az, hogy rendes gőzöskereket használok, ami méretében nagyobb a kelleténél, és amellett hogy a mozdony belsejében foglalja a helyet, a tengelytáv így 1 stud-dal hosszabb lenne a megengedett 8-nál, Így ezt az ötletet szinte azonnal elvetettem. Bár a klubtagoktól kaptam tippeket nem LEGO által gyártott kerekekre, amik a hajtórúd kérdésére is válaszoltak volna (erre később még visszatérek) ezek viszont ugyanabban a betegségben szenvedtek, mint a LEGO gőzöskerekei, a tengelytávjuk nem lett volna megfelelő. Így maradtak a szabvány LEGO forgóvázakon alkalmazott kerekek, amik ugyan kisebbek voltak, mint az eredeti, de még így is arányosabbak, mint az imént felsorolt megoldások. Ám ezekkel a kerekekkel kompromisszumot kellett kötni, ugyanis ezekre lehet rudazatot építeni, de ez két dolog miatt nem valósulhatott meg. Az első az az, hogy az eredeti mozdonyon eléggé hangsúlyos a kerekeket jórészt eltakaró szoknyával együtt a vonatom nem lett volna alkalmas a klubasztalon történő közlekedésre, lévén a meghatározott 10 stud-nyi űrszelvényen túllógott volna, a második pedig a kerekek felépítéséből fakad, mert ezek a kerekek nem egész, vagy fél, hanem nagyjából 2/3 stud szélesek, ami azt eredményezte volna, hogy minduntalan leugrált volna a hajtórúd a tengelyekről.

 Az építést az elemtartó doboz elhelyezésével kezdtem, ez állítva, az alsó takarópanel nélkül került a mozdony konyhájának helyére (3.ábra). Sajnos a konyhát nem lehetett kidolgozni, és így minifigura sem helyezhető a modellbe, de az egész projekt azon állt, vagy bukott, hogy az elemtartót sikerül e a fülke méreteinek megfelelően elhelyezni. Szerencsére ez nem okozott hatalmas gondot, bár a kasztni teljes megépítéséig a mozdony farnehéz maradt.

3. ábra: Az elemdoboz és a motor helye.

Ezt követte a motor, ami a kazán helyére került, ez nem okozott semmilyen kellemetlenséget. A hajtásrendszerrel viszont akadtak gondok, mert a mozdony három tengelye közül a középsőt nem volt hely meghajtani, így azok a kerekek csak szabadon futnak. Az erőátvitelt egy függőleges tengellyel oldottam meg, ami ugyanolyan fogaskerekekkel csatlakozik a motorhoz, amivel a tengelyek is meg vannak hajtva (4. és 5. ábra). Bár nekem nem volt szükségem (hajtórúd nem lévén) a kerekek szinkronizált hajtására, ám a stabil futáshoz, és a megfelelő vonóerőhöz elengedhetetlen, így az első tengelyek meghajtására szolgáló főtengely bemegy a motor alá is (5. ábra). Sajnos a modell sebessége eléggé alacsony, de alapvetően ez azért nem baj, mert egyrészről az eredeti mozdonynak sem volt számottevő végsebessége, másrészről, ha később mellékvonali tematikájú terepasztalt építek, ott nem igazán lesz lényeg a sebesség.

Ezt követően elkezdtem építeni a mozdony vezetőfülkéjét, ahol szempont volt az elemtartó könnyű hozzáférhetősége, a gyors elemcsere érdekében. Ez sikerült, 4 elem eltávolításával könnyen hozzáférhető (6. ábra).

4. ábra: Épülő mozdony és a motor a kasztnin belül.

5. ábra: A hajtás alulról.

6. ábra: Az elemdoboz 6 db AAA elemének/akkujának hozzáférhetősége.

Ezután következett a mozdony többi része, amik itt-ott kihívásnak ígérkeztek, de alapvetően nem ütköztem kiküszöbölhetetlen építési nehézségekbe. A mozdony többfajta lámpakonfigurációval szerelhető fel, lehetőség van mind az orron, mind a mozdony másik végén korhűen beállítani a fényszórókat. Érthető okokból a mozdony nem szerelhető fel valódi, világító LEGO-homlokfényekkel, erre aligha lenne elég hely. Mikor a mozdony elkészült, sikerült mellékvonali hangulatú képeket készíteni a mozdonyról. A modell elkészültében köszönet a klubnak, akik rengeteg hasznos tanáccsal láttak el a tervezés, és építés folyamán.                            

Végszónak annyit mondanék (reflektálva a címre) hogy senki ne legyen bátortalan belevágni a modellvasutazás eme ágába, a végeredmény akármikor fejleszthető, a szerelvények pedig egy kis kreativitással, és ráfordítással bármikor bővíthetőek.

Végezetül pár kép az elkészült mozdonyról (a külön nem jelölt fotók az építő felvételei):

Fotó: Németh Zsófia

Fotó: Németh Zsófia

377-es és 815-ös egymás mellett.

Fotó: Raáb Donát

Fotó: Raáb Donát

Fotó: Raáb Donát

Állandó kiállításunkon (a Campona KockaParkban) a zárva tartás ideje alatt is folyamatosan fejlesztjük és bővítjük a terepasztalt. Jelenlegi átépítésünk során a kétvágányos körpálya minden kanyarját átépítettük nagy sugarú ívekre (TrixBrix R88-104), a külső pálya pedig körülbelül 15 méterrel hosszabb is lett, immáron megkerülve a szintén átépítés alatt álló repteret.

Így a nagy vonataink is realisztikusabban, egyenletesebben és nagyobb sebességnél is biztonságosan be tudják venni ezeket az íveket, és a kissugarú ívek megszüntetésével a biztonságosan (mágnesek elengedése nélkül) közlekedő vonatok hosszát is növelhettük.

Az átépített pályát rögtön le is teszteltük Raáb Donát GySEV Siemens Vectron mozdonya által vontatott teher- és személyvonattal, előbbi 18, csapágyazás nélkül teherkocsiból, utóbbi pedig 7 db csapágyazott IC-kocsiból állt. A próbafutást ezen a videón tudjátok megnézni::

A terepasztal korábbi elrendezése, szabvány LEGO R40-es ívekkel (bár a dupla körpálya ívei nagysugarúnak tűnnek, valójában egyenes-kanyar-egyenes megoldással voltak építve):

A terepasztal jelenlegi (átépített) elrendezése, TrixBrix R104 ívekkel és kibővített összterülettel:

Reméljük, minél előbb lesz lehetőség újra megnyitni a kiállítást, hogy az átépített pályán ismét napi üzemben járjanak a vonatok!

Kedves Olvasóink,

A vírushelyzetre való tekintettel eddig nem volt lehetőségünk kiállítást szervezni és sajnos még a következő tervezett kiállítás megtartása is bizonytalan. De ezen idő alatt sem ültünk - ülünk tétlenül és folyamatosan építünk újabb járműveket és jeleneteket a terepasztalainkra. Következő bejegyzéseinkben igyekszünk majd ezeket bemutatni.

Egyelőre csak a Campona Kockaparkban van lehetőségünk találkozni és vonatozni, ahol ugyan ritkán, de szoktunk klubtalálkozókat tartani. Egyik ilyen találkozónk alkalmával készült az alábbi videó is:

 A videóban látható vonatok építői:

• Raáb Donát
• Mészáros Nándor
• Loós Nándor
• Szüts Donát
• Tóth Márk
• Dömel Máté

Alapadatok

Név: MÁV Bzmot (MÁV 117-es sorozat)
Készítette: Kender Bálint
Kategória: Dízel motorkocsi
Pályaszám: 117 204 (korábban Bzmot 204)

LEGO adatok

Készült: 2018, június
Átépítés: 2018, augusztus
Méretarány: ~1:42
Hajtás: 1 db. Power Functions L motor
Vezérlés: Power Functions infra vevő
Kiegészítők: jelenleg nincs, később beépítésre kerülnek: nyitható ajtók

Története

Két éve feltűnt, hogy Magyarországon nincs sok Bzmot lego modell, így hát rögtön jött az ötlet, hogy én is építhetnék egyet. Tehát megkezdődött a tervezés, mivel ekkor még nem ismertem az LDD-t (LEGO Digital Designer), ezért LEGO kockákkal 3D-ben kezdtem el a modell építését. Az építés kezdetével természetesen előjöttek a problémák is, az első (és legnagyobb ) a tengelyek elhelyezése volt mivel a Bzmot kéttengelyes, ezért az alvázhoz rögzített egytengelyes forgóvázban kellett gondolkodnom.
Ez volt az egész építés legaprólékosabb része, mivel ha túl közel raktam egymáshoz a két tengelyt akkor a jármű eleje a kanyarban ,,elkaszálta” a sínek melletti oszlopokat és az esetleges csatolva való közlekedés (ami később, a mellékkocsi megjelenésével igen nagy jelentőséggel bírt ) is lehetetlenné vált. Ha viszont túlságosan megnöveltem a tengelytávot akkor a kitérőzésnél vérzett el a jármű. Ezeket a problémákat az alábbi képek hivatottak megmutatni (1. ábra):

1. ábra: tengelyelhelyezési problémák

Miután sikerült megfelelően elhelyeznem a tengelyeket, felgyorsult az építés menete, a motorkocsi eleje tartogatott némi meglepetést, de ezen hamar túlléptem (2. ábra).

2. ábra: A jármű elejének elkészítésére sok különböző megoldás született de végül ez a SNOT- (studs not on top) technikát használó lett a befutó.

Így 2018 Júniusában elkészült a motorkocsi első verziója, melynek több problémája is volt. A legzavaróbb a jármű elejének oldala volt, ezen a részen a teljes oldalfalat SNOT-technikával készítettem el, azonban ez rendszeresen ,,szétrobbant” a túl nagy feszítésés az egymás mellett lévő túl sok SNOT fal miatt. Ennek megoldására több átépítést is eszközölnöm kellet s végül úgy döntöttem, hogy az egész motorkocsit újjáépítem az alváztól, sőt ekkor már cél volt az is, hogy a jármű saját hajtással is rendelkezzen. Az első nagyobb változtatás természetesen a Bzmot elejét érintette, hiszen itt voltak a legnagyobb problémák, ezeket úgy oldottam meg, hogy csak az ajtót építettem SNOT-ba, a többi falrészt szabályosan felfelé. A hajtás megépítése elsőre egyszerűnek tűnt, de mint a későbbiekben kiderült, messze nem volt az. Az első terv egy felállított LEGO Technic L-motort tartalmazott egyszerű áttétellel (3. ábra).

3. ábra: a hajtás első verziója - az L-motor tengelye a kép síkjára merőleges néz

Végül 2018 Augusztusában elkészült a második verzió mely nemcsak kinézetében különbözött az előzőtől hanem immár önerőből képes volt mozogni (4. ábra).

4. ábra: a Bzmot 2.változata

Az új gép elkészülte után merült fel az ötlet, hogy mi lenne ha építenék hozzá egy mellékkocsit is. Az építés kezdete nem volt nehéz, mivel a motorkocsi építése után maradtak még elemek a mellékkocsihoz, így hát meg is kezdődött az építés (5. ábra).

5. ábra: az épülő mellékkocsi

A mellékkocsi összerakása gyerekjáteknak számított a motorkocsi kihívásai után. 2018 decemberére el is készüt a legegyszerűbb szerkezetű vagonom (6. ábra).

6. ábra: a kész mellékkocsi

Ezek után jöttek csak a problémák: az egytengelyes forgóvázak miatt különleges csatlást kellett készítenem amelyhez semmi ötletem nem volt, arról nem is beszélve, hogy a motorkocsi az akkori hajtásával nem volt képes a kitérőkön keresztülhűzni a mellékkocsit. a csatlás első verzióját egy cérnadarabbal képzeltem el ami több szempontból sem volt előnyös megoldás, egyrészt a cérna folyton elszakadt másrész kinézetre sem volt túl autentikus és valósághű. Végül a kezembe akadt egy gömbcsuklós LEGO Technic lengőkar amivel végre 2019 februárjára megszületett a megbízható csatlás (7. ábra).

7. ábra a csatlás, mely végre megbízhatóan működik

Azomban a hajtás még mindig nem működött megbízhatóan, mivel a motort nem tudtam megfelelően rögzíteni. Pár hét próbálkozás után végre megszületett a működképes változat, ami ugyan elég furán nézett ki (lásd 8. ábra), de végre működött.

8. ábra: a hajtás 2. verziója

Azonban ez a megoldás is hagyott némi kivetnivalót maga után, ugyanis egy idő után a kardáncsuklóknál kezdett szétcsúszni a rendszer. Ezzel sokáig éltem együtt mondván, hogy nincs jobb megoldás. Végül 2019 novemberében eldöntöttem, hogy ezzel is kezdek valamit. Kicsit vicces módon az első elképzelésem módosított változata lett a nyerő megoldás, melyben a motort a plafonról belógó elemek tartják a helyén.

9. ábra: a végleges (jelenlegi) hajtás és a motor felfogatása

Végül 2019 Novemberében elkészült a Bzmot motorkocsim a mellékkocsijával, de mint mindenki, úgy én is találtam alakítanivalót a szerelvényen. Ez nem volt más mint a kocsik eleje, itt ugyanis a lámpákat tartó kis SNOT-os szelvények fél plate-tel kilógtak az oldalsíkból. Ezt egy bracket nevű fordítóval küszöböltem ki melynek vékonyabb része csupán fél plate vastag (10. ábra).

10. ábra: az orr kilógó részének változtatása

2020 februárjában ezzel is elkészültem (egyelőre még csak a mellékkocsi van kész, a motor még várat magára anyaghiány miatt), a szerelvény elérte a jelenlegi állapotát. A közeljövőben, miután a nyitható ajtók is beépítésre kerülnek, nem tervezek változtatni semmit, de ki tudja mit hoz még a következő pár év? Most pedig következzen a szerelvény jelenlegi állapotáról néhány kép (11. ábra)!

11. ábra: A szerelvény jelenlegi állapota. A Flirt mellett eltörpül a kicsike :D .

A bejegyzésben szereplő képeket Kender Bálint, a motorkocsi és mellékkocsi építője készítette. Bálint munkásságát a YouTube-csatornáján is követhetitek!

Kedves Olvasóink,

a Magyar L-es Vasút Klub február 15-én Dömel Máté, Kovács Viktor Péter és Raáb Donát közösen épített fel egy kisebb vonatos terepasztalt Istvántelken a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat alkalmából. A terepasztal egy kiállítási napra készült. Az asztalon a városi építményeivel szerepelt Dömel Máté édesapja, Dömel András is. Ez volt az első kiállításunk, ahol 3D nyomtatott (nem LEGO, hanem TrixBrix által gyártott), nagy sugarú íveket és váltókat építettünk a pályába, amit Dömel Máté hozott.

Horváth Zoltán videója az istvántelki kiállításról:

A kiállításról készült képek galériánkban megtekinthetőek lesznek. A képekért köszönet Horváth Zoltánnak és Varga Ákosnak.

Rendezvényeinken gyakran felmerülnek az alábbi kérdések a vonatokkal, terepasztalokkal kapcsolatban:

K: Hol lehet ilyen nagy sugarú íveket és speciális váltókat kapni?
V: Ezeket nem a LEGO® gyártja, hanem külön, 3D nyomtatóval készítik. TrixBrix-től és 4DBrix-től rendeltük ezeket.

K: Hol lehet ilyen magyar vonatokat venni?
V: Leginkább sehol. Ezek a szerelvények nem "dobozos" LEGO-ként érkeznek, hanem a LEGO-cég által valaha gyártott darabokból próbáljuk meg a legélethűbben (nyilván kompromisszumokkal) lemodellezni egy-egy járművet. Megvenni legfeljebb a darabokat lehet hozzá, de lépésről lépésre útmutató legfeljebb akkor lesz hozzájuk, ha csinálunk :) .
Kisebb méretben (6 bütyök szélesben) Dömel Máténak vannak megvehető vagonjai. Egy-egy vagonhoz hozzá tartoznak a szükséges alkatrészek és az útmutató PDF formátumban.

K: A vonat meghajtása is LEGO?
V: Igen is, meg kicsit nem. A vonatokban lévő lámpák, motorok, kábelek, elemdobozok LEGO-alkatrészek, de egyes járművekben használunk olyan, LEGO-val kompatibilis vezérlőegységet (SBrick), ami a LEGO-cég által gyártott infravörös vezérlőegységnél nagyobb szabadságot és biztonságot nyújt a szerelvények irányításában. De alapvetően a vonat mozgásáról LEGO-motorok gondoskodnak, melyeket LEGO-elemdobozok látnak el árammal LEGO-kábeleken keresztül, csak a vezérlés más.

K: Hány darabból áll a terepasztal?
V: Ez rendezvényről rendezvényre változik, hiszen mindenhova más alapterületű terepasztalt viszünk, de vonatokkal együtt körülbelül 80-100 ezer darab alkatrész van a fenti videón látható asztalban. 

Kedves Építőink és Olvasóink,

A Magyar L-es Vasút Klub 2019-es építőversenyét lezártuk, és az elmúlt időszakban a beérkező, sajnos nem túl sok pályamunka értékelését is elvégeztük. Összesen 5 versenyző nevezett, "éles" verseny a felnőtt korosztály vontatójármű kategóriájában (2 nevezés) és a gyermek korosztály vontatójármű kategóriában volt (2 nevezés), míg a vontatott járművek kategóriájában egy darab magyar személyvagon érkezett a felnőtt korosztályból. A járműveket a kategóriánkénti díjazási sorrend szerint fogjuk bemutatni, korosztályonként és kategóriánként megjelölve a győzteseket. A díjazottakat a versenykiírásban foglalt díjazás sorrendjében fogjuk megkérni, hogy a felajánlott nyereményekből válasszanak, így biztosítva, hogy a sorrend szerint mindenki azokhoz a vonatos kiegészítőkhöz jut hozzá, amelyre a legjobban szüksége van.

 A felnőtt korosztály vontatójármű kategóriájában 1. helyezett lett Sas Zoltán a Nohab mozdony modelljével.

A korosztályban második helyezett lett Kovács Péter az M40 (Púpos) modellel. A két mozdony kétségkívül a verseny két legjobb alkotása is volt, a zsűri azonban némi tanakodás után egyértelműen a Nohab mellett foglalt állást, erről szeretnénk is párt szót ejteni.

Mindkét mozdonynál az alkotók részletes fotókkal, jól dokumentált építési lépésekkel mutatták be művüket, a mozdonyok élethűségben, méretarányosságban a LEGO-kockák által nyújtott korlátokat is figyelembe véve maximálisan jól teljesítettek a pontozáskor. Ami a Nohab felé (és egyben a Púpos ellenében) billentette a mérleg nyelvét mindkettőnknél az a matricák alkalmazása - sajnos a zöld-fehér gépen sok részletet (csíkot, ablakelválasztót, mintát) a matricák adtak ki, míg a hattengelyes dízelnél a matricák csak pályaszámokra és egyéb, nem a kocsiszekrényt érintő apróságokra terjedtek ki. Külön kiemelnénk, hogy a Nohab íves vezetőfülke ablakánál az építő korábban máshol nem bemutatott, saját megoldást alkalmazott, és nem a méltán népszerű Tony Sava-féle megoldást alkalmazta (mely orr-megoldás azóta nagyon sok építőnél megjelent).

A vontatójárművek első korosztályában első helyezett lett a MÁV Nosztalgia Ezüstnyíl motorkocsijával Presits Balázs, míg a második helyen az FMK-mérővonattal testvére, Presits Vilmos végzett. A két jármű - közös háttérrel érkezve - hasonló volt, az alkotó fiatalok a jól bevált Power Function rendszert építették be alkotásaikba. Az alkotásokon látszik az elérhető építkockák által felállított korlát. Bár az FMK-mérővonatnál nagyon kedves részlet volt a süllyeszthető mérőforgóváz felszerelése, összességében az Ezüstnyíl motorkocsinál több részletre figyelt az alkotója - az FMK-mérőkocsin az oldalsó kék mintát végigkövető fehér sáv, a vonat elejéről a fényszórók hiányoztak, míg az Ezüstnyílnál Balázs figyelt a szürke-középkék sávozásra, a fényszórókra és a kicsit túlméretezett felső fényszórótáblára.

 Vontatott járművet egyedül Bütösi Bálint küldött nekünk a versenyre - a bekülött személykocsi viszont izgalmas, élethű és sok érdekes építési technikát tartalmaz. Érdemes megfigyelni a teljes, oldalra döntött (SNOT) oldalfalat vagy a kocsi végének és az átjárónak a kialakítását. Az enyhén lelógó, és a vontatást nehézkessé tevő mágneses csatlás pedig egy kísérleti darab, ahol az építő az ajtók alsó felének alacsonyan tartását úgy kívánja elérni, hogy a forgóváz és a mágnescsatlás közé egy további forgáspontot tesz be, hogy az ajtó aljának ne kelljen a forgózsámollyal együtt elmozdulnia. Kíváncsian várjuk az ezzel kapcsolatos fejleményeket, vagy több ilyen személykocsi összekapcsolt vontatásának bemutatását.

Minden építőnek gratulálunk az építményéhez! A díjazást, annak kézbesítését illetően mindenkivel felvesszük a megadott elérhetőségén a kapcsolatot, a díjazás sorrendjében. A díjazás sorrendje (amely a versenykiírásban írtak szerint alakul):

1. Vontatójármű / motorvonat kategória, 2. korosztály, 1. helyezett - Sas Zoltán
2. Vontatójármű / motorvonat kategória, 1. korosztály, 1. helyezett - Presits Balázs
3. Vontatott jármű, 2. korosztály, 1. helyezett - Bütösi Bálint
4. Vontatójármű / motorvonat kategória, 2. korosztály, 2. helyezett - Kovács Péter 
5. Vontatójármű / motorvonat kategória, 1. korosztály, 2. helyezett - Presits Vilmos

A díjazás sorrendjében az alábbi vonatos kiegészítők választhatóak (mindenki egyet):

LEGO City személyszálltó vonat - 60197. számú készlet
SBrick vezérlőegység (PF-rendszerrel kompatibilis, nem-LEGO alaktrész!)
Csapágyazott tengelyek (Futó vonatkerékhez ellenállás- és kopásmentes megoldás, nem-LEGO alkatrész csapágy LEGO-tengely és LEGO-technic kocka közé)
Polaritásérzékeny LED-lámpák (PF-rendszerrel kompatibilis, módosított LEGO-alkatrész)
LEGO PF-rendszerű vonatelektronika: vonatmotor, IR-vevő, elemdoboz

A bejegyzésben szereplő fotókat a pályázók készítették.

Üdvözlettel,

Dömel Máté, Raáb Donát

Kedves Olvasóink,

Klubunk kiállításairól készült képeket az új Galériánk menüpontban tekinthetitek meg. Ezentúl igyekszünk minden egyes rendezvényről hozni pár képet nektek, ahol résztvevőként vagy szervezőként szerepeltünk.